Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig

Cholnoky J. idézett ismertetésében foglaltakhoz két megjegyzés kívánkozik az egyik a pleisztocénkon turzással és magas vizállásssal, a másik a rómaiak tur- zásátvágásával kapcsolatos.

Az első fejezetben a Balaton kialakulásának ismertetésekor rámutattunk arra, hogy a legújabb kutatások eredményei szerint a Siófoki-medence északkeleti területe a Dyras DJ óta a Pleisztocénben vízzel borított volt. Ez a vízborítás minden bizonnyal addig a pleisztocénkon turzásig terjedt, amelyet Cholnoky J. megjelölt. Mivel ebben az időben még nem létezett a mai értelemben vett egységes víztükrű Balaton, ezért a pleisztocénkori vízállás magasságokat a mai balatoni vízállásokkal nem lehet összehasonlítani. Azt viszont nem lehet vitatni, hogy ilyen vízállások a pre-balatoni medencékben kialakulhattak.

Ami a pleisztocénkon turzás magasságát illeti: az nemcsak lekophatott az idők folyamán, hanem annak magassága (emelkedése és/vagy süllyedése) a felszínmozgások miatt akár 1 m-t meghaladó mértékben is változhatott. így ebből sem lehet megbízhatóan következtetni a korábbi balatoni vízállásra.

Az előzőekben részletesen ismertettük az említett "római emlék" megtalálási helyét, ami nem a Siófok mögött emelkedő pleisztocénkon turzáson volt. Cholnoky J. valószínűleg tévesen fogalmazott, s inkább azt akarhatta szemléltetni, hogy az időszakonként kiréselődött homokturzás gyorsan behomokolódott és ezen ha lefolyást akartak biztosítani akkor azt csak a turzás átvágásával lehetett megvalósítani. Azt azonban e félreérthető megfogalmazásában egyértelműen fejtette ki, hogy véleménye szerint a rómaiak hidat építettek a kifolyó víz fölé és hogy ennek nyomai láthatók a "római emlékben".

Ezek a megjegyzések nem csökkentik Cholnoky J. Sió-völgy leírásának értékét, amellyel bemutatta, hogy milyen volt a Sió-völgy a XLX. században a szabályozási munkálatok kezdetekor.

A Sió szabályozásának ügye nagyon vontatottan haladt előre. A sióvölgyi érdekeltség 1834-ben átalakult ugyan Sióberki Társulattá, de alapszabályát csak 1847-ban készítették el s ezért megalakulását általában ettől az időponttól számítják. Az érdekeltség, majd a társulat azt szerette volna elérni, hogy a Sióról minden malmot eltávolítsanak. 1842-ben megalakult a Somogy-Balatoni Lecsapoló Társulat, ami később Balaton Anyavízszabályozó Társulat néven működött.

A Balaton és a Sió szabályozása ügyében 1863-ig történteket Berták József (1935) "A Balaton vízszinének, szabályozásának és a siófoki Sió-Zsilipnek ismertetése" c. dolgozata alapján az alábbiakban foglaljuk össze:

Az 1827. évi reformországgyűlés megalkotta a XXXIII. törvénycikket, amellyel elrendelte a Balaton lecsapolását, kereken ötven évvel azután, hogy Krieger S. elkészítette az ismertetett első lecsapolási tervezetet. Gróf Zichy Ferenc királyi biztos a törvény végrehajtása érdekében először 1832. május 14-én Adándra összehívta az érdekelteket, ahol megbízták Beszédes Józsefet a lecsapo423