Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig

Ez a latitudinális vetődés rendszer párhuzamos, tudjuk, a baranyai hegyvidék hasonló vonalaival. Erre észak felé mind elvégződnek, vagy elsimulnak azon a vonalon, amit a Balaton keleti végétől Szekszárdig húzhatunk. A pikkelyes szerkezet széle tehát a Balaton keleti vége közelében van, éppen a Sió mentén. Ahol pedig a pikkelyes szerkezetű rész a nem pikkelyes résszel érintkezett, ott természetszerűleg bizonytalan lefolyású területek keletkeztek. Hisz a Sió-völgy esése a Balatonból egész Simontomyáig, tehát a völgy tengelyében mérve valami 45 km hosszúságon összesen csak 3 méter! Simontomyánál tehát a Sió völgye még mindig magasabban van, mint a Balaton feneke közepesen. (Kiemelés -V.A.-tól) Kissé nagyobb esése van a völgynek a Balatontól Jutig, de aztán igen kicsiny esésű rész következik Városhídvégig. Városhídvégen alul gyenge rohanója van a folyónak, itt kezdődik normális völgye.

Minden jel arra vall, hogy a Kabóka-patak {Krieger S. szerint Tisztavíz) volt eredetileg a fő folyó. Ez Enying felől jön, Faluhídvégnél nyílik bele a Sió-völgybe. A mai torkolat fölött a Kavicsos-domb előtt kellett lennie a vízválasztónak, mert ezen felül a Sió völgye nem eróziós völgy, hanem tómedencék sorozata. Bátran mondhatjuk, hogy a Kabóka völgye a fővölgy, ennek iránya egyenesen folytatódik s a Sió ebbe a fővölgybe, mint mellékvölgy torkolik bele. Ennek bizonyítékai a következők: '

1. Az egyesülés után a Sió-völgy a Kabóka irányát követi, ebbe az egyenes, majdnem meridionális irányú völgyrészletbe a felső Sió derékszög alatt torkolik, mint kifejezetten mellékvölgy.

2. A Kabóka elég nagy esése egyenletesen simul bele a Sió esésébe. A Sió esése az egyesülés után növekszik meg s innentől kezdve jelzik nagy esését a felvételek is, meg saját tapasztalataim is. Ezzel szemben a felső Sió esése sokkal kisebb, mint az egyesülés helyén a Kabóka-Sió esése. A régibb felvételek igen élénken jelzik az esés megnövekedését a városhídvégi malom alatt. Természetesen csak itt, mert a malom duzzasztó gátja az esésben törést okozott. Különösen élénken feltűnik ez a nagy esésnövekedés BESZÉDES JÓZSEF eredeti tervén... a rajz szerint 25-ször akkora az esés. Ez természetesen a rajz torzítása következtében igen nagy, de sajnos, a metszet horizontális mértéke nincsen megadva...annyi bizonyos most, hogy az esés rohamosan megnől Városhídvégnél s olyan nagy lesz, mint a Kabóka-patak esése, míg a felső Sió esése lényegesen kisebb ennél... Ugyanilyen rohamos esést talált D.M. MEISSNER mérnök a hatvanas évek elején. Rövid darabon valóságos lépcső van Városhídvégnél, mindenesetre a malomgát duzzasztása következtében. De Városhídvég fölött az esés 1 hüvelyk 125 ölre, a falu alatt pedig 1 hüvelyk 100 ölre. Az esés megnövekedése tehát 20 %. Ezt elég tekintélyesnek kell tartanunk.

3. A Kabóka-torkolat fölött a Sió völgyében nyoma sincs fluviális lerakódásoknak. Amennyire a partszéleket 1900-ban feltárva találtam, mindenütt kérgezett, kicsiny, borsónyi kavicstúrások nyomai kerültek elő az ártér szélén, a csatorna kiásása pedig határozottan mocsaras tavi üledéket hozott napfényre, de ez is csak nagyon vékony, mindjárt megjelenik a pannoniai tengeri agyag és homok.

421