Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig
hogy a benne lévő adatokból kiindulva és azokat korrigálva később reálisabb szabályozási tervek, javaslatok szülessenek.- A térképek és a kézirat egyetlen hiteles dokumentuma annak, hogy milyen volt a Balaton és környékének természetes állapota a XVIH. század végén, a tényleges szabályozási tevékenységnek számító emberi beavatkozások előtt. Remélhetőleg egyszer majd felkutatják még azokat a hiányzó eredeti felvételeket, amelyekkel részletesebbé tehető a XVIII. századi Balaton leírása. A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig A Balaton, a Zala és a Sió szabályozására való törekvéseket és az 1863. évig végzett munkálatokat elsőként CholnokyJ. (1918) ismertette részletesen, az utóbbi évtizedekben pedig Ligeti László (1974, 1980) adott róluk tájékoztatást. Ennek alapján ismertetjük azt a szabályozási tevékenységet ami a Siót és a Balatont érintette. A Zala szabályozás történetét az első fejezetben részletesen ismertettük, ezért itt arra, ahol szükséges, csak utalni fogunk. Cholnoky J. többek között a szabályozási törekvésekről és munkálatokról a következőket írta Krieger S. tervezetének ismertetése után: "Nem tudjuk, miért nem fogadták el KRIEGER tervezetét. Valószínűleg felismerték, hogy lehetetlen és talán a Balaton parti birtokosai sem szívesen látták volna, ha a tó helyett futóhomokos, használhatatlan földeket kaptak volna. . .Elriasztotta őket az az emlék is, amelyet KRIEGER felemlít, hogy több ezer napszám munkáját egyetlen éjjeli vihar semmivé tette. Zavaros, háborús idők is következtek s a terv adatai egy darabig még éltek a földrajzi könyvekben, utóbb elfeledkeztek róluk...s KRIEGER munkája a Balaton-Bizottság működésének megkezdéséig teljesen eltűnt a feledés homályában." Cholnoky J. megállapítása annyiban igaz, hogy Krieger S. munkája a közvélemény előtt nem volt széles körben ismert és az általa megállapított adatok a Balatonnal kapcsolatban feledésbe mentek, de a vizekkel foglalkozó mérnökök mindvégig ismerték, és merítettek is belőle. Tévesen hivatkozott arra, hogy Krieger S. munkáját siker koronázta a Sárvíz mocsarainak lecsapolásában, amit Mária Terézia rendelt el, mivel annak tervét Böhm Ferenc készítette. A Sárvíz egész völgyét érintő nagyszabású munkálatokat a Fejér megyei szakasz rendezésével csak részben Bőhm valósította meg, a többit később mások végezték el. Ezek a munkálatok és a megoldás újszerűsége - a víz-félreszorítás elve - azonban elég volt ahhoz, hogy megörökítse nevét az utókor számára és "mérnöki munkásságának elismeréséül" nemességet kapjon a királytól. A Sárvíz szabályozási munkálatok már Krieger működése idején megindultak, az alsó szakaszra maga is készített tervet az ismertetett szabályozási terv részeként, de annak megvalósításában nem vett részt. A Sárvíz szabályozásának munkálatai a XVm. század végén elakadtak s annak folytatására akkor kerülhetett sor, amikor az 1807. XVH törvénycikk alapján 416
