Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig
megkezdődhetett a vízszabályozó társulatok megalakítása. A Sárvíz szabályozásban érdekeltek társulatba való tömörítését és a munka újbóli megindítását József nádor kezdeményezte 1810-ben, akinek kívánságára Podmaniczky József báró az akkori királyi biztos Simontomyára összehívta az érdekeltséget. Az itt történt megegyezés után folytatódott a munka, amelyhez később, az 1820-ban megalakult Kaposvizi Társulat is csatlakozott. A Nádor-Csatorna Társulat 14 év alatt a munkálatokat befejezte és az új királyi biztos gróf Zichy Ferenc kinyomtatott jelentésben számolt be az eredményekről, amelyhez szép kivitelű nyomtatott térképet is mellékeltek. A nyomtatott jelentés címe: "Történeti Előadása Azoknak, mellyek a' Sárvíz, Sió és Kapos folyóvíznek Motsárjainak kívánt sikerrel teendő kiszárittására, az erre kegyelmessen rendeltt Királyi Biztosságnak igazgatása és intézetei által elhatároztattak, történtek, és végre hajtattak; és á miket azon Királyi Biztosság, Pest, Tolna, Baranya és Bács Vármegyékben á Duna folyásának megigazítására elkezdett és végzett; - á melly egyszer' s mind az ezen tárgyakkal való bánásnak módját magában foglalja" A hosszú és régies írásmódú cím után a jelentés számos figyelemre méltó adatot tartalmaz, amelyek ismertetésére nincsen mód. Egyet azonban megemlítünk közülük mert eligazítást ad arról, hogy a XVIII. század végén, a XIX. század elején végzett szabályozások során milyen csatomaásási teljesítménnyel számoltak. A következő megállapítás olvasható erre vonatkozóan: "6-or Mivel az ásandó tsatornáknak egész munkája, eleinte mindjárt köb-ölek szerint vétettek számba, tapasztaltatott pedig, hogy két köb-ölnyi földet a tsatornából egy ember hat nap alatt könnyű fáradsággal kiáshat:..." (Egy köb-öl = 6,816 m3-rel. Ebből eredően egy ember egy napi ásási teljesítményét 2,272 m3-ként vették számításba.) A jelentés "Költ Posonban 12-dik Novemberben 1825." Aláírása: "Comes Franciscus Zichy mp. Comissarius Regius" A jelentésen feltüntették, hogy azt Beszédes József készítette. A térképről Cholnoky J. az alábbiakat írta: "A térkép jól feltünteti a megásott csatornákat, s mutatja, hogy a Sárréten Ősinél a Séd vize kettéosztatott. Jobboldalon töltések közt vezet a malomcsatorna, vele párhuzamosan pedig a tulajdonképpeni lecsapoló csatorna... A Sió rajzán látszik, hogy ott csak inkább tisztogatták, új medret nem ástak, mert a folyó rajza köny- nyen kanyarog. A siófoki malom már nincs felrajzolva, de állnak még a kilitii, hídvégi és ozorai malmok. A Sió nyílása a Balaton felé nyitva van." Cholnoky J. a jelentésnek nagy részét idézetben közölte, majd megjegyezte: "KRIEGER Descriptiójából és ZICHY jelentésének leírásából elképzelhetjük, hogy milyen volt a Sió völgye a szabályozások megindítása előtt. Mindjárt Siófoknál a Balaton ""torkában" a Veszprémi Káptalannak ""kétkerekű"" malma 417
