Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton térképezése és szabályozása 1863-1995 között
átlagos vízszint a mai értékeknek megfelelően 104,5-105,5 m A.f. között ingadozhatott.- A térképen ábrázolt izobátokat bizonyosan nem nagyszámú mélységmérés alapján rajzolta meg s ezért a leírásban is csak egy helyen Tihanyi-félszigetnél adott meg konkrétan meghatározott értéket. Többi, szintezési eredményeit ellenőrizték. Erről Bendejy L. (1969) az alábbiakat közölte: "Walcher József 1776. július 6-án, az e célból kiküldött királyi bizottság előtt adott számot a Krieger-féle szintezésekről. Szakvéleményét ""Tiszteletteljes jegyzék a Balaton tavának, a Kapos és Sió folyónak mértani tervrajzáról; hasonlóképpen a két folyó szintezéséről"" címmel írásban is beterjesztette. (Ennek egy másolatát megtaláltuk, de a Krieger-féle mérések eredeti anyaga, valamint a Krieger-féle szelvények és tervrajz ez ideig nem került elő;...) Walcher előre bocsátja, hogy '"'Krieger Sámuel megyei mérnök úr a vidék tervrajzát helyesen vette fel, és a Kapos folyónak esését a folyó eredete helyétől, a Sió folyóét pedig a Balaton tava kifolyási helyétől egészen Simontornya alattig helyesen és biztonsággal adta meg"". Leszögezi, hogy a Krieger-féle terv szerint a Kapos menti mocsarak ""biztonsággal és nagy haszonnal kiszáríthatok"" lesznek... A Sió esetében azonban, első pillantásra felülkerekedik a terv szemlélőjében némi kétely, vajon marad-e megfelelő esése a folyónak, ha a Balaton vízállását szabályozzuk, mert hiszen ""minél mélyebbre engedjük le a tó vizét, a Sió esése is annál inkább csökken"". Annak ellenére, hogy az eredeti szintezési anyagok nem ismeretesek, Bendejy L. Walcher szakvéleménye alapján számításokat végzett és arra a következtetésre jutott, hogy a Balaton 1766. évi vízállása a mai értékek szerint számolva 109,49 m A.f. volt. Ezt a számítási eredményt azonban mind a térkép, mind pedig a Sió elmocsarasodásának okairól szóló leírás teljesen cáfolja. A kereken 109,5 m A.f. vízállásnál ugyanis végig víz borította volna a déli part turzásain húzódó utat, siófok területének azt a részét, ahol akkor a falu települt. A Tihanyi-félszigetet Aszófóvel összekötő földnyelvet (a félsziget helyett szigetet ábrázolt volna a térkép) és a Sió sem bújt volna a gyepes torlasz alá, hanem vastagon hömpölygőit volna nemcsak ott, hanem a Kiüti malom és Szabadi között betöltődött meder fölött is.- A fontosabb befolyó vizekkel kapcsolatban Krieger által megadott vízhozamok nemcsak meglepően valóságközeliek, hanem azt bizonyítják, hogy a jelenlegihez hasonló időjárási viszonyok voltak, amint azt részletesen a Balaton vízrajzát ismertető második fejezetben bemutattuk. Ezek a maihoz hasonló vizhozamadatok hasonló párolgási viszonyokkal párosulva nem eredményezhettek olyan magas vízszintet mint amilyent Bendejy L. közölt és amit a szakmai közvélemény sajnos kritika nélkül elfogadott. (Csak a régészet- és a földrajz-tudomány művelői között voltak olyanok akik vitatták azt.)- A térkép lehetőséget adott arra, hogy a Balatonról korábban elterjedt téves képzeteket eloszlassák, a szabályozási és lecsapolási tervezet pedig elősegítette, 415
