Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton térképezése és szabályozása 1863-1995 között
4. A Kapos beönilésénél a meder szintén eltömődött. 5. Végül néhány malonitöltés is elrekeszti az egész völgyet, amint ez a IX. tábla is nyilvánvalóvá teszi. Ennyi akadály csak elég a Sió ntocsarasodásának megvilágítására, de az 5. a legsúlyosabb." Az eredeti szöveget egyik fordítási változat sem adta vissza elég hűen. Mint említettük Krieger S. kéziratának szövegét a korabeli latin hivatali és műszaki zsargonja miatt nehéz fordítani. Az is igaz, hogy a fordítók stílusa sem egyforma, ezért a fordított szöveg nem lehet szó szerint azonos. A bemutatott fordítási szövegekben azonban lényegi eltérések találhatók. Szerintünk talán az alábbi fordítás közelíti meg legjobban azt amit Krieger S. írásában ki akart fejezni: "A Sió folyó tulajdonképpen azért mocsarasodott el, mert magának a medernek ilyen hibái vannak: I. A Kiliti-malom és Szabadi falu között betöltődött, mert Somogy és Veszprém vármegyék évekkel ezelőtt fáradságos munkával megkísérelték átvágni a fölötte levő, olyannyira feltöltődött kitorkolást, amint ezt az idősebbek mondják. II. Sok helyütt az előbb említett úszó szigetek a mederbe kerülve eltorlaszolják azt. III. A Tiszta-víz mocsaraival való összefolyás közelében a lefolyás a gyepes torlasz alatt egészen elnyelődve folytatódik s csak Hídvég falu felett jön elő. IV. A Kapóssal való összefolyásnál ismét eltorlaszolódás van. V. Végül néhány malomtöltés végig az egész völgyet eltöri oszolj a, amint ez a IX. táblából egyértelműen kitűnik. Ennyi akadály elegendő ok a Sió elmocsarasodásának előidézésére, köztük az 5. helyen kifejtettnek van döntő befolyása. " Két pontban, az elsőben és a harmadikban lényeget érintő eltérés van ez utóbbi fordítás és a Bendefy L. által fordított szöveg között. Nevezetesen: Somogy és Veszprém vármegye nem a feltöltődött Sió medret kísérelte meg kiásni, amint Bendefy L. írta, hanem a felhomokolódott Sió kitorkolást, amint azt az idősebbek mondták. A Tiszta-víz mocsaraival való összefolyás közelében a gyepes torlasz alá búvik a víz, és nem a mocsár nyeli el azt, ahogyan az Bendefy L. fordításában olvasható. Ez is igen lényeges különbség. Ha ugyanis a Tiszta-víz mocsaraival történt összefolyás után vagy közelében eltűnik vagy elnyelődik a láp vagy a gyepes torlasz alatt, akkor nem létezhettek azok a gátak amelyekről Bendefy L. azt állította, hogy azokkal a Balaton vízállását a XVI. században mesterségesen megemelték és amelyek szerinte a XVEOl. század elején még épségben voltak. Ha ugyanis léteztek volna, akkor a Tiszta-víz mocsaraival való összefolyás után elnyelődött lefolyó víz nem Hídvég fölött kevéssel bukkan újra elő, hanem előbb, ott ahol az első állítólagos gát helyét Bendefy L. megjelölte. Krieger S. 1776. évi leírása a Sió elmocsarasodott állapotáról teljesen egybevág Lukács K. (1943) "Bél Mátyás ""Notitia Comitatuum Veszprimiensis 413
