Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton térképezése és szabályozása 1863-1995 között
Mindezekből egész határozottsággal, minden kétség nélkül kimondhatjuk, hogy ez a térkép a ""Descriptio"" térképe, amelyre a kézirat hivatkozik s viszont ebből egész szigorúsággal következtethetjük, hogy a ""Descriptio"" szerzője, a mérések végrehajtója Krieger Sámuel volt. Tökéletesen ugyanennek a térképnek egy szintén kéziratú másolata megvan a veszprémi megyei levéltárban is. Hogy ez csakugyan másolat, azt kétségtelenné teszi az a körülmény, hogy a kéthelyi példánynak minden írása, még a czímfelirása is hiányzik róla... A Zala hídvégi hídjától kezdve ábrázolni a tavat. A Kis-Balatont sok mocsaras szigetel tarkázott, széles folyó-tágulatnak jelzi, amelyet északon egészen Keszthely szélességéig, délen Magyaród és Fonyód vidékéig, befejezetlen déli határral mocsarak vesznek körül... A déli parton igen érdekesen ábrázolja a Sió-torok eredeti állapotát, a torok előtt levő kis zátonnyal; továbbá a szántódi szorulat nagy turzás-képződményét a déli parton; ezután a kőröshegyi (most földvári), Őszödi, löllei bogiári és fonyódi berkeket, amelyeken észrevette, hogy a partszél járható mező, míg a tótól távolabb igazi mocsár van... A térkép keletkezésének évéről biztos tájékozást nyújt egy másik igen érdekes térkép, amely szintén a gróf Hunyadiék levéltárából került elő. Ez a Sió szabályozó tervét mutatja a Balatontól Simontornyáig. A térkép czíme ez: ""Mappa exhibiens Fluvium Sio a lacu Balaton usque confluxum cum fluvio Sárviziana cum Paludibus et Projecto, quod in lacus Balaton derivationem, Paludum exiccationem et Navigationis beneficium adipiscendum elaboravit 1776 SAMUEL KRIEGER Inclitam per Hungáriám Mathematicus."" így most már tisztán áll előttünk, hogy a szabályozó tervek 1776-ban készültek. Az első tervet KRIEGER SAMUEL dolgozta ki, tőle származik a Descriptio ." Cholnoky J. művének XVUL fejezetében a Sió-csatoma és a Balaton vízállásának szabályozásának tárgyalásakor visszatért Krieger S. tervezetére és térképére, amikor a következőket közölte: "A VIII. század végén, 1776-ban jelenik meg a legelső, nagyarányú szabályozó terv. . .Tudjuk, hogy a terv KRIEGER SAMUEL-től származik s hozzátartozik az a kéziratú térkép is, amely a kéthelyi uradalom levéltárában, másodpéldánya pedig a Veszprém-vármegyei levélárban van letéve. A Descriptiót czélszerűnek tartottuk egész terjedelmében, eredeti latin szövegében a Függelékben mellékelni, hogy ez a kézirat is publikálva s így megsemmisülés veszedelmétől lehetőleg megóva legyen." Ezután kivonatosan ismertette tartalmát, valamivel bővebben, mint amit a bevezetőből az előbbiekben idéztünk, majd megjegyezte, hogy Krieger S. terve nem annyira a tervezet miatt, mint az akkori állapot részletes ismertetése miatt nagyon érdekes. A terv Cholnoky J. teljesen helytálló megjegyzése szerint egyébként kivihetetlen lett volna, mivel a Sió-csatoma képtelen lett volna a kellő víz- mennyiséget levezetni. Cholnoky J művének megírása idejár még nem volt ismeretes, hogy Krieger S. térképének eredeti példánya és szabályozási terváiek eredeti kézirata épségben fennmaradt s ezért nem tanulmányozhatta azokat. A kéthelyi és a veszprémi tér400
