Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton természetes állapota a szabályozások kezdete előtt
hette volna azt a szintet, amit Bendefy L. feltételezett. Az alábbi érveket hozták fel ellene: "Bendefy László balatoni vízállásgörbéje szerint 113 m-nél valamivel magasabb víztükröt rekonstruál 1514-re vonatkozóan, Lázár deák térképe alapján. Be is mutatja Lázár térképének tavunkat ábrázoló részét és megjegyzi a képaláírásban, hogy Tihanyt szigetként ábrázolta. Tihany akkor sziget, ha az aszófői nyak legmagasabb pontját, ami Bendefy László szerint 109,8 m, víz borítja. Amennyiben tehát Lázár deák térképe hiteles, úgy Bendefy László magas vízállása valóban igazolt. Bendefy László igazolni igyekszik tehát az említett térkép hitelességét. Anyagát a vörsi Máriaasszony-sziget középkori templomára alapozza. Horváth László és Füzes Miklós bizonyította, hogy Bendefy László a templom rétegsorába keverte a ""Bocsmány"" alacsony szintjén húzott árok rétegsorát is és kémiai analízissel bizonyították, hogy a Máriaasszony-szigeti templomrom felett tőzeg nincs. A ""Bocsmány"" időszakos elöntésű réti talaj, melynek szintje 105,75-105,5 m értéken mozog. Említettük egyébként, hogy Csalog József két XV-XVI. századi putrit tárt fel a templomrom közelében a középkori falu anyagából, amely a magas vízállást önmagában is cáfolja... Lázár deák említett térképe egyébként az egész országot ábrázolja, méretaránya 1:1,200.000. A Balaton és környéke kis felület az említett térképen, aminek eredetije eltűnt, egy 1528-ból származó fametszetű másolata maradt fenn... Néhány évtizeddel Lázár után, 1571-ben jelent meg Zsámboki János térképe, amelyen Tihany északnyugatnak kapcsolódó félsziget. ""Mivel térképe csupán hat évvel Kanizsa eleste után jelent meg, feltehető, hogy azokban az években átmenetileg valóban nem volt túlságosan magas a tó vízállása"" mondja Bendefy László. Nem értjük, mi köze Kanizsa elestének a tó vízállásához? Kanizsa vára egyébként nem 1550-ben, hanem 1600-ban került a török kezére. Zsámboki János szerintünk az első, aki megközelítően félszigetként ábrázolta Tihanyt. Félsziget Tihany Ciacomo Contelli di Vignola 1686-ban megjelent térképén is. "" Kétségtelen, hogy a vízszint ekkorra már lecsökkent"" mondja a térkép nyomán Bendefy László. Szerintünk az említett adatokból vízállásingadozásra nem következtethetünk, csupán a térkép és a valóság viszonyának arányára. A XV-XVII. században vallum védte Tihanyt a félsziget nyakánál. Mikoviny Sámuel 1740 körüli térképén jól látható a nyakat átfogó sáncmű. Erről azt mondja Bendefy László: ""E részletből kétséget kizáró módon kitűnik, hogy a félszigetet az elöntés idején földsánc vagy palánkfal (inkább az utóbbi!)zárt el. Ezt a sáncot vagy falat a későbbi évtizedekben eltüntették. Kultsár S.W. 1781. évi "Peninsula Tihany..." című térképén például már térképi nyoma sincsen"". Kultsár S.W. említett térképét Bendefy László is közli. A térkép bal szélén, Aszófő és Füred határát jelentő egyenes záródásától jobbra, a határral csaknem párhuzamosan sánc nyomát látjuk a Bendefy László által is említett 8-as jelzésű rétben. Kultsár S.W. eredeti térképén a sánc Tihany felé eső részén négyszögű tornyokat jelöl piros színnel, amik a fényképen nem jelentkeznek. A térkép magyarázó szövegében olvashatjuk 385