Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton kialakulása
"Id. Lóczy Lajos kettő. Zólyomi Bálint korszerűbb módszerekkel már három tőzegréteget mutatott ki a Balaton mai víztükre alatt. Zólyomi Bálint tőzegrétege 97,8-98,8 m A.f. szinten jelentkezik. Ez a tőzegréteg lombosmohából képződött, így nem tavi eredetű...Ezt a réteget Zólyomi Bálint a Würm III. maximumát követő időre keltezi, ami az újabb terminológia szerint a pleniglaciális B szakasz végének felel meg...középső tőzegrétege 98,5-99,1 m A.f. szinten található. E rétláp eredetű tőzeg a későglaciális beerdősülés kezdetén keletkezett. . .Tekintettel arra, hogy a későglaciális periódus Alleröd fázisában jelennek meg újra a vízinövények (Myriophyllum, Potagometon, Typha, Sparganium), minden bizonynyal az i.e. 9800-9000 közé keltezett fázishoz köthető a réteg. Zólyomi Bálint legfelső tőzegrétege 100,7-101,3 m A.f. szinten jelentkezik. A réteget két fázisra bontja. Az alsó fázist a tajga és erdős sztyepp közti állapotra keltezi és rétláp eredetűnek mondja. Ez az újabb terminológia szerint a preboreális fázisnak felel meg, amely i.e. 8200-7600 közti időszak. A réteg felső fázisa nem sokkal a mogyorókor maximuma után végződik és rétláp eredetű. Az újabb terminológia szerint ez a boreális fázis, amely i.e. 7600-5300 közti időszak." Sági és Füzes dolgozatukban a preboreális és boreális fázist a régészet mezolitikumával vették azonosnak. Ez az i.e. 8200-5300 közötti időszak egyezik az általánosan használt vegetációs korbeosztással és azt jelenti, hogy az idézetben megjelölt 100,7 m A.f.-nél kezdődő tőzegréteg igen nagy valószínűséggel az i.e. 8000-től számított holocénben keletkezett. A tőzegrétegek korának meghatározásában csak a pollenrétegeződési és pollenstatisztikai, valamint a C14 vizsgálati eredményeknek lehet elsődleges szerepe. A rétegeknek az üledékfurások idején mért tengerszintfeletti magassága - melyek szélső értékekben 1,1 - 1,3 m különbséget mutatnak - a tőzegképződés idejének meghatározásánál nem vehetők figyelembe, mivel a felszín tengerszintfeletti magasságának változása (emelkedése és/vagy süllyedése) 10-15000 év alatt többször változhatott akár 1 méteres intervallumban is. Valamennyi kutatási eredmény és kutatói vélemény áttekintése alapján a rendelkezésre álló ismeretek szerint a mai Balaton alakjához nagyjából hasonló tómeder a geológiai negyedkor (kvarter) pleisztocén időszakának Würm szakaszaiban (stadiálisaiban) és interstadiálisaiban alakult ki. A Keszthelyi- és a Szigligeti-medencékben meghatározott legrégebbi pollenasszociációk 19.000 - 17.000 évesek. A tőzegrétegek kialakulása kb. 14.500 - 12.500 éve kezdődött a ma ismert Balaton meder helyén egykor létezett kis tavacskák területén és mintegy 1.500 - 2.000 évig tarthatott időszakos megszakításokkal. A tavi üledék folyamatos lerakódása az egyes medencékben 11.000 - 7.500 évvel ezelőtt indulhatott meg, a nyugati részeken és a Siófoki- (Keleti-) medence északi részén egy-két ezer évvel korábban mint a többi részeken. A tó napjainkig folyamatosan meglévő, egységesen összefüggő nyílt vízfelülete a boreális fázis vége és a atlanti fázis vége között mintegy 7.000 - 5.000 évvel ezelőtt alakulhatott ki a Holocénben, vagyis a mai tóforma ettől az időtől létezik. A Balaton tehát nemcsak geológiai, hanem limnológiai értelemben is igen fiatal képződmény, sokkal fiatalabb mint a 33
