VGI: A Rába folyó országhatár környéki szakaszának környezetbe illő szabályozási terve és modellkísérlete (VGI, Budapest, 1988)
2. A Rába ausztriai és országhatár környéki szakasza
10 A legidősebbek 100-150, a fiatalabbak 60-70 m-rel vannak a mai völgytalp felett. Minden kiemelkedés a folyók bevágódása- ival és oldalazó eróziójával járt együtt, melynek során új völgyfenék alakult ki. A mindenkori emelkedés következtében ,a kialakuló kisebb esésnél széles hordaléksáv rakódott le. A mozgás megszűnésével, esetleg a visszasüllyedés után a levonuló árvizek finom hordalékkal borították a völgyet. A völgyszakaszok aszimmetrikus szelvénye, a harmadkori feltöl- tődés és kéregmozgás következménye, ekkor alakultak ki az u- ralkodó délkeleti lejtésviszonyok. A turbulens áramló vizmozgás hatására a váltakozó oldalerózió következtében a vízfolyások kanyargós medreket alakítottak ki, és alluviális hordalékukban széles völgysávot jártak be. Az erózió helyenként elérte a harmadkori fekü szintjét, az apró kavicsot, murvát, vagy a pannon agyagot. A magyar szakaszon azonban a meder általában a 2-3 m vastag holocén alatt a pleisztocén homokba, homokos kavicsba vágódik be, mig a pannon rétegek 10-15 m mélységben kezdődnek. A Rába vizgyüjtő talaj féleségei az uralkodó kőzetekből apró- zódás, mállás útján jöttek létre, amiben a csapadék .hőmérsékletváltozások játszottak jelentős szerepet. A harmadkori a- gyagok, márgás-homokos képződmények igen változatosak. A stájer dombvidéken a barna agyagtalajok uralkodnak, sok helyütt a barnaföld különböző változataiba mennek át. A vizfo- lyások völgyében főként réti talajok vannak. A Rába osztrák vízgyűjtőjén a talajok 30%-a vizzáró, 54%-a kissé áteresztő és a fennmaradó 16%-a minősíthető áteresztőnek. 2.2 ÁLTALÁNOS FÖLDRAOZI ÉS HIDROLÓGIAI ^JELLEMZŐK A rendelkezésre álló adatok szerint a Rába és a Lapincs e- gyüttes osztrák vizgyüjtő részén a növényzet mintegy 50%-a erdő, 36%-a szántó, 13%-a rét-legelő, mig a fennmaradó, általá-
