VGI: A Rába folyó országhatár környéki szakaszának környezetbe illő szabályozási terve és modellkísérlete (VGI, Budapest, 1988)

2. A Rába ausztriai és országhatár környéki szakasza

11

ban forráskörnyéki területek kopárak. A faállományra jellemző, hogy az Alpokból lehúzódó tűlevelű erdők a lomblevelű fákat részben alacsonyabbra szoritják, részben keverednek. A

300-400 m magas dombokon is jelentős tűlevelű települések ta2

lálhatók. Az 1085 km kiterjedésű Rába vizgyüjtő területileg

2 2

az alábbiak szerint oszlik meg: 860 km Stájer, 163 km Bur2 2

genland tartományok, 61 km Magyarország, 1 km Ougoszlávia területén van.

A Rába a Passaili-Alpok délkeleti lejtőjén ered az Osser 1549 m magas csúcsa alatt, mintegy 1300 m magasban. Felső folyása jó 10 km-rel van a Murától keletre. Köztük az 1722 m magas Hochlantsch lejtőiről a Murába folynak a vizek.A Rába Passai- lig /411 m/ mintegy 5-6 km-en keskeny hegyszorosban,havasi legelők között folyik délkeleti irányban. Újabb 5 km után jobbról felveszi a Moderbachot, majd áttöri a Keleti-Alpok mészkővonulatát. A Passailnál 700-800 m magas kisérő hegyek 1000-1200 m-re magasodnak. A szűk áttörés után a völgy Ober- dorfnál elveszti szurdok-jellegét, és megváltozik a táj is.Az erdős vonulatok - először a baloldalon - visszahúzódnak a folyótól .

St. Ruprecht-nél /388 m/ a völgyfenék már mintegy 1 km széles. Itt torkollik be balról a Weizbach, amelynek völgy alakja és hossza, valamint a vizgyüjtője az összefolyásig igen hasonló a Rábáéhoz. A nagyobb csapadékok általában mind a két völgyet lefedik, ezért a Weizbachnak jelentős szerepe van a Rába felső szakaszán az árvizek kialakulásában.

A Weizbach torkolatánál a Rába a stájer medencébe lép,mindkét oldalon 100-150 m-rel a völgytalp fölé magasodó, erdős dombok kisérik. Gleisdorfig az esés még elég nagy, a völgy általában 1 km széles. Gleisdorfnál torkollik be jobbról a Rabnitz- bach. Ennek vizgyüjtője valamivel nagyobb, mint a Weizbaché, csúcsvizhozama viszont kisebb, mert a terület kevésbé hegyvidéki jellegű.