VGI: A Rába folyó országhatár környéki szakaszának környezetbe illő szabályozási terve és modellkísérlete (VGI, Budapest, 1988)
3. A Rába szabályozásának szükségessége és módjai
20 Az első tipussal Szentgotthárd belterületén a 0 + 000- 0+ 812 km szelvények között a meglévő állapotot kívánták fenntartani. Ez a szokványos trapéz szelvény, 10,0 m fenékszélességgel, 1:2 oldalhajlású rézsűkkel, 4,50 m vízmélységgel, a ré- zsüláb és felette a rézsű 2,50 m magasságig kőburkolattal biztosítva. A második tipus a 0 + 812 - 10 + 520 km közötti szakaszon kerülne kiépítésre. Ez 21,0 m fenékszélességü, az átlagos kis- viz magasságáig /1,0 m/ 1:2, felette 3,5 m magasságig 1:5 oldalhajlású rézsüjü szelvény. A rézsülábnál nagy kövekből álló biztosítás, valamint a kisviz magasságáig a rézsűn kőterítés van, mint azt a 4. ábra mutatja. 4, ábra: A tervezett szabályozási mintaszelvény A harmadik tipusú szelvény hasonló az előzőhöz,a fenékszélessége kisebb 18,0 m, a vízmélység pedig 3,7 m. A rézsülábaknál a fenék- és rézsűbiztosítást az elragadóerő teszi szükségessé. A terv előirányozza a nagyobb átvágásoknál a holtágak meghagyását, kisebbeknél azok betöltését. A Vizügyi Bizottság ezt a tervet bizonyos fenntartásokkal elfogadta, és az osztrák területi szakaszra megkezdődött a kiviteli terv elkészítése. Párhuzamosan folyt a Lapincs torkolati és határkörnyéki szakaszának tervezése, hasonló elvek szerint, sőt ennek kivite
