VGI: A Rába folyó országhatár környéki szakaszának környezetbe illő szabályozási terve és modellkísérlete (VGI, Budapest, 1988)

4. Környezetkímélő és tájba illeszkedő szabályozás

21

lezése is megindult, és 1982, évben be is fejeződött az országhatár kiigazításával.

A két vizfolyás rendezése jelentősen módositja Szentgotthárd térségében az árvizi lefolyási viszonyokat, A magyar Fél e- zért csak az osztrák területi Rába szakasz kiviteli szintű tervezéséhez járult hozzá, kikötve, hogy a kivitelezési munkák osztrák területen felülről lefelé hajthatók vég re.Továbbá a közvetlen határkörnyéki szakaszokon csak akkor kerülhet sor a szabályozásra, ha a magyar területen megfelelően felkészültek a megváltozott lefolyási viszonyok következtében kialakuló árhullámok fogadására. Ezt figyelembevéve dolgozták ki a kiviteli tervet a Rába folyó St. Martin - országhatár közötti szakaszára /12 + 900 - 7 + 100 km terv szerinti szabályozási szelvények/. Ennek alapján az épitési munkákat is megkezdték és 1982-re befejezték a 12 + 900 - 10 + 374 km szelvények között.

Ez idő alatt a magyar területen Szentgotthárd város árvédelmi rendszerének és a Lapincs torkolata alatti magyar Rába szakasz 2,5 m hosszú kiépitésével felkészültek a határtérségi szakaszon megváltozó lefolyások fogadására.

4.

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ és tájba illeszkedő szabályozás

A környezetvédelmi igények növekedésével a csatornázási módszerekkel végrehajtott szabályozások egyre többször képeztek vitaforrást és birálat tárgyát. A módszer előnyeit mellőzve, azokról a problémákról kell szólni, amelyek vele szemben nem alaptalanul egyre gyakrabban hangzottak el.

Az utóbbi évtizedekben végrehajtott vizfolyásszabályozás a nagyfokú gépesités következtében felgyorsult. A gépek helyigénye miatt a vizfolyást kisérő parti növényzetet leirtották. A nagy sugarak mentén s.abályozott mederből a szokásos trapézszelvény alkalmazása miatt jelentős földanyag került ki a közvetlen környezetbe. Az új és régi meder rézsűin,továbbá a viz-