VGI: A Rába folyó országhatár környéki szakaszának környezetbe illő szabályozási terve és modellkísérlete (VGI, Budapest, 1988)
3. A Rába szabályozásának szükségessége és módjai
15 közös határképző szakasz szabályozására csak az elkövetkező években kerül sor. A Rába osztrák szakaszának általános szabályozási tervét a bécsi Werner tervező iroda készitette el 1971-ben. Az osztrák Rába szakasz általános szabályozási terve megállapítja, hogy a szabályozás fő célja a mederbeli lefolyás növelésével a völgyi elöntések gyakoriságának és tartósságának csökkentése. A tervezés és a megvalósitás során azonban mérlegelni kell, hogy a célokat melyik változat elégiti Id. a legcélravezetőbben, egyszersmind a legkisebb költséggel és a legkevesebb káros következménnyel. Viszonylag értéktelen területeket, aminek megtérülése csak nagyon hosszú idő alatt várható, nem szabad nagy költséggel ármentesiteni. Olyan területek rövid idejű elöntését, ahol a kár csak jelentéktelen, nem kell feltétlenül megakadályozni. Az általános tervből látható, hogy a szabályozás célja a lefolyás gyorsítása és koncentrálása. Az elöntések elmaradása, vagy rövidebb tartama többnyire a környező talajvizszint süly- lyedését okozza, másrészt tározóterek esnek ki a vizszáIlitás- ból. Ez különösen akkor okoz gondot, ha az árvizi csúcsokat valamilyen módon csökkenteni kell. Az általános terv az előnyök, hátrányok mérlegelése alapján a nagyobb települések 100 éves gyakoriságú árvizektől való megvédését irányozta elő. Ugyanezt a biztonságot javasolta az u- taknál és vasutaknál, megjegyezve, hogy esetenként az út-,vasúti pálya kiemelése, vagy a hidnyilások megfelelő méretének biztosítása gazdaságosabb lehet, mint mederbővitéssel a nagyvizek szintjének csökkentése. Egyedülálló épületeknél, malmoknál, értékes objektumoknálszámításba jöhet azok áthelyezése vagy megszüntetése is. Ezeket általában csak a 25 éves gyakoriságú árviz ellen célszerű védeni, ami kisebb tározótér feladásával jár.
