VGI: A Rába folyó országhatár környéki szakaszának környezetbe illő szabályozási terve és modellkísérlete (VGI, Budapest, 1988)
3. A Rába szabályozásának szükségessége és módjai
16 A mező- és erdőgazdasági területeket is legfeljebb a 25 éves gyakoriságú árviz ellen célszerű védeni. Az általános terv külön foglalkozott az alsó burgenlandi szakasszal, ahol a magyar határhoz közeledve a lefolyás túlzott gyorsítása és koncentrációja egyre kevésbé engedhető meg, E- zért itt csak a 10 éves gyakoriságú árvizre való mederbővi- tést irányozta elő. Előirta viszont a túlfejlett kanyarok átvágását, azzal, hogy az esésnövekedéseket fenéklépcsőkffenékrámpák beiktatásával kell ellensúlyozni. Az osztrák Rába szabályozása a fenti elveknek megfelelően a stájer szakaszon, valamint a csatlakozó burgenlandi szakasz felső részéig történt meg. A magyar határhoz csatlakozó 4 km- es szakaszon új módszerrel, természetbe illeszkedően tervezték és készítették. ) 3.2 A RÁBA ORSZÁGHATÁR KÖRNYÉKI ÉS HATÁRT KÉPEZŐ SZAKASZÁNAK SZABÁLYOZÁSI TERVE Az 1965. évi rendkívüli Rába völgyi árviz és a Rába és Lapincs osztrák síkvidéki szakaszán is jelentős károkat okozott,A magyar-osztrák Vizügyi Bizottság 1967. évi ülésszakán az osztrák Fél javaslatot terjesztett elő a két vízfolyás határkörnyéki szakaszának szabályozására. A Bizottság napirendre tűzte a problémák megoldását, hangsúlyozva, hogy a Vizügyi. Egyezmény szellemében a határtérségben a munkálatok csak a Felek érdekeinek figyelembevételével hajthatók végre és úgy,hogy a- zok hatása az alatta lévő magyar völgyszakasz helyzetében lényeges romlást ne okozzon. Ezt követően elkezdődtek az előkészítő munkálatok. Közös állapotfelvétel készült a két vízfolyás torkolatától felfelé,a- hol is mindkét vízfolyást 0 + 000 km szelvénnyel jelölték. Ez valójában a Rába folyó 202 + 100 fkm szelvénye.Az állapotfelvétel a Oennersdorf - St. Martin közötti közlekedési útig a 17 + 900 /220 + 000 fkm/ km szelvényig készültemért a felette lévő szakaszt már korábban szabályozták.
