Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
4. Mezőgazdasági vízhasznosítás - Az öntözés
Öntözési módok Aszerint, hogy az öntözővíz milyen módon jut el a talajba, illetve a növényállományhoz, különböző öntözési módokat különböztetünk meg. Amikor a víz a talaj felszínén, felületén halad, felületi öntözésről beszélünk. Ha a vizet esőztetve adagoljuk ki, a módszert esőszerű ön tözésnek nevezzük. A felszín alatti (vagy altalaj) öntözéseket. a felszín alatt vezetett víz jellemzi. Az öntözések negyedik, nagyobb csoportját a mikroöntözések képezik, amelyeket nem az előzőek szerint, hanem azon jellegzetességük alapján különböztetünk meg, hogy az ide tartozó módszerekkel mind igen kis vízadagokkal, alacsony nyomáson, tehát víz- és energiatakarékos módon öntöznek. Az öntözési módokat az egész világon ilyen csoportosításban tárgyalják és különítik el a szakemberek, és bár ez a felosztás nagyon gyakorlatias, nem mindenben állja ki az elméleti megfontolások próbáját. Mindazonáltal az öntözési módokat mi is ebben a felosztásban ismertetjük. Az egyes öntözési módokon belül megvalósítási változatokat különböztethetünk meg. A fogalmak tisztázása végett itt említjük meg, hogy az öntözési módok, vagy módszerek mellett beszélünk öntözési eljárásokról is, attól függően, hogy az öntözés végrehajtásának helyéig mivel és hogyan vezetik, osztják szét és adagolják a vizet. Ez különösen a nagyüzemi, nagytáblás gazdálkodás viszonyai között merül föl, amikor jelentős méretű lehet a vízszétosztó hálózat, hiszen kisüzemi viszonyok között a táblák kis mérete miatt a vizet rendszerint közvetlenül az öntözőelemekbe adagolják. Eszerint a felosztás szerint van állandó csatornás, ideiglenes csatornás, jélszíni csöves, felszín alatti csöves és kutas eljárás, amelyek közül mindegyik valójában bármelyik öntözési módban alkalmazható, és az öntözési móddal együtt számos kombinációt képezhet. Az öntözés végrehajtásához szükséges berendezések, elemek összességét, vagyis a vízszállító, a vízszétosztó és a vízadagoló elemeket együttesen - bármelyik öntözési módhoz tartozik - öntözőberendezésnek nevezzük. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a gyakorlatban igen elterjedt - helytelenül! - az öntözőberendezés helyett az „öntözőrendszer” elnevezés használata, holott - mint azt előbb láttuk - ezen a fogalmon nem a sok elemből összeálló öntözőberendezés értendő (bármennyire „rendszerfelépítésű” is egy-egy ilyen berendezés), hanem az öntözés legnagyobb területi egységének elnevezésére használjuk. Felületi öntözési módok Az öntözés története a Földön a felületi öntözési módok kialakulásának és elterjedésének történetével kezdődik. Az ókori kultúrák emberei is felületi módszerekkel öntöztek. Alapvető jellegzetessége az ide tartozó öntözéseknek, hogy a víz a talaj felületén haladva, azt teljesen vagy részlegesen beborítva jut be a felszín alá, a növény gyökereihez. A technológiai és technikai fejlődés folyamán - igazodva a min302
