Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
4. Mezőgazdasági vízhasznosítás - Az öntözés
tést a hidraulikailag kedvező, folyamatoshoz közelálló rá- és elvezetéssel kell kialakítani, az elő- és utófenék megfelelő kiépítésével és az erózió elleni védelmet megteremtő burkolásával. A csőműtárgyaknak vízzáróknak kell lenniük, a pályaburkolatok alatt legalább 0,6 m vastag teherelosztó réteg helyezkedjék el. Keresztmetszetük legkisebb mérete is legalább 0,6 m legyen. A bújtatok víztelenítése és tisztítása céljából mindkét oldalon meg kell teremteni az ideiglenes elzárás lehetőségét. Öntözőcsatornák úgy keresztezhetők csővezetékkel (víz, gáz, olaj), hogy azok tartószerkezete legalább 0,8 m-rel legyen a mértékadó üzemvízszint fölött, illetve a cső 1,0 m-rel a csatorna fenékszintje alatt legyen. Az öntözőcsatomák helyes magassági vonalvezetése céljából szükséges helyhez kötött vízlépcsőket a vízszintszabályozó és keresztezést műtárgyak felhasználásával célszerű megoldani, kerülni kell bukó, surrantó vagy fenéklépcső létesítését. A vízszállításra ott kell csővezetéket kiépíteni, ahol a terepviszonyok és a víz magasabb szintre való emelése miatt a víz nyílt csatornákkal már nem szállítható gazdaságosan. A cső anyaga - a csőben keletkező vízsebességtől és a nyomástól függően - lehet acél, azbesztcement, műanyag és vasbeton. A földbe fektetett csővezeték fölött 0,8 na-es takarásra van szükség, magas pontjain légtelenítőt, mély pontjain víztelenítőt kell beépíteni. A nyílt felszínű vízszállító rendszer csatornáit a mértékadó vízhozam alapján méretezik, azzal a kikötéssel, hogy minden csatornaszakasz vezesse a rá telepített vízkivételek és a továbbított víz hozamát. A csatorna víz vezető felülete (m2): F = ^-, (123) vk ahol: Q,„ = a mértékadó vízhozam (nrVs); vk - a középsebesség (m/s). A középsebesség a Cúézy-képletből (a fenékkel párhuzamos vízszintet feltételezve): vk=Cy[m (124) vezethető le, C = kRm-ot feltételezve Strickler-Manning képlete szerint vk = k R2/3l'12, (125) ahol: k = a meder simaságát jellemző tényező (értékei táblázatból kiolvashatók), R = a hidraulikus sugár (m), vagyis a nedvesített keresztmetszet (F, m) és a nedvesített kerület (K, m) hányadosa, / = a fenékesés. Zárt csővezetékes vízelosztó rendszer vezetékeit is a mértékadó vízhozamra méretezik, de itt a súrlódási veszteség, illetve a cső fala által meghatározott ellenállási tényező értékeit is számításba kell venni. Az ún. helyi veszteségeket a súrlódási veszteség 5-10%-ában szokás felvenni. 300
