Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
4. Mezőgazdasági vízhasznosítás - Az öntözés
290i20 250*20 150*20 60i20 131. ábra. Magyarország éghajlati körzetei öntözési normák meghatározásához 29. táblázat. Öntözési idénynormák Növénykultúrák Öntözési idénynorma (mm) az I. 11. III. IV. éghajlati körzetben Intenzív gyepek 290 (20) 250 (20) 150 (20) 60 (20) Évelő pillangósok 250 (40) 200 (40) 100 (40) 40 (40) Kapások, egyéves takarmánynövények 160 (30) 110 (30) 60 (30) 0 Kalászosok 50 (20) 50 (20) 30 (20) 0 Nagy vízigényű zöldségnövények 270 (20) 220 (20) 130(20) 60 (20) Kis vízigényű zöldségnövények 160 (20) 110(20) 60 (20) 0 Szőlő, gyümölcs 170 (20) 120 (20) 70 (40) 0 Rizs 1200 (300) 1200 (300)Másodnövények 120 (20) 100 (20) 40(10) 40(10) Megjegyzés: a táblázatban szereplő értékek átlagos talajra vonatkoznak; a zárójelben foltiintetett pluszmínusz eltérések a jobb, illetve a gyengébb víztartó képességű talajokra javasolt értékek Az I. éghajlati körzetben az ariditási index értéke nagyobb mint 1,5; a Il.-ban 1,3-1,5; a III.-ban 1,1-1,3; a IV.-ben kisebb mint 1,1. Legfontosabb növényeink öntözéssel kapcsolatos adatait foglalja össze Szalóki, 1991 nyomán a 30. táblázat, amely bemutatja az öntözés szempontjából kritikus (mértékadó) időszakot, utal a gyökerezési mélységre, a talajnedvességgel szembeni igényre, az öntözésigényesség mértékére, majd közli a növény egész tenyészidőre vonatkozó vízigényét és az éves öntözővíz-szükségletet, valamint a mértékadó vízadagot és az ennek kiadásához szükséges öntözési fordulót. 289
