Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)

1. A hidrológia és a hidraulika alapjai - Hidrológiai alapismeretek

májába visszatérő, a víz halmazállapotának változásával együtt járó mozgássorozatát a víz körforgásának, hidrológiai körfolyamatnak nevezik. A vízkörforgás lényegesebb vonásait, Szesztay (1963) nyomán - az 1. ábra szemlélteti.

A felhőből kihulló csapadék egy része már útközben elpárolog és nem éri el a felszínt. A felszínt elérő csapadék egy részét a növényzet felfogja (intercepció), majd az így felfogott csapadék visszapárolog a légtérbe. Ugyancsak elpárologhat a felszínt elért, a terep mélyedéseiben ideiglenesen tározódó csapadék is. Vízáteresztő talajokon - ha a talaj víznyelése meghaladja a csapadék intenzitását, továbbá a talaj nem

A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT

1. ábra. A hidrológiai körfolyamat

telített — megindul a csapadék beszivárgása. A talajba szivárgó csapadék egy része a talajszemcsékhez tapadva vagy a talajszemcsék közti pórusokat kitöltve, a felszín közelében (a fedőrétegben) marad talajnedvesség formájában, majd vagy közvetlenül a talajból (evaporáció), vagy a növények testén át (transzspiráció) elpárolog és visz- szatér a légtérbe. Hosszan tartó esőzéseket vagy hóolvadást követően a beszivárgó vizek nagyobb mélységekig, egészen a talajvizekig, leszivároghatnak. A talajvízig leszivárgó víz egy része - többnyire a kapilláris emelkedés közvetítésével - visszapárolog a légtérbe, más része ismételten felszínre bukkanhat források formájában vagy a vízfolyásokba, állóvizekbe kiszivárgó talajvíz részeként. A csapadéknak a föld fel21