Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
1. A hidrológia és a hidraulika alapjai - Hidrológiai alapismeretek
Az anyagok, dolgok, jelenségek minősége azok belső, lényegi meghatározottságát fejezi ki. Pontosabban azt mondhatjuk, hogy a minőség a dolgok meghatározott tulajdonságainak az együttese. Ha tovább boncolgatjuk a kérdést és még precízebben kívánjuk definiálni a minőség fogalmát, akkor megállapíthatjuk, hogy a minőség meghatározott alkotóelemek meghatározott struktúrájának (szerkezetének, rendszerének) dinamikus egységeként érvényesül. Tehát nemcsak önmagukban az alkotóelemek vagy az egyes - mégoly jellemző - tulajdonságok fontosak a minőség szempontjából, hanem az a szerkezet is, amelyben egymáshoz is, a külvilághoz is viszonyulnak, s amely bizonyos rendezettséget jelent. Egyazon dolog, anyag, jelenség minőségének megítélése eltérő lehet attól függően, hogy milyen szempontból vizsgáljuk. A minőségi különbségek, illetve az azokat meghatározó tulajdonságok nem egyenrangúak, a víz összetevőiből véve a példákat vannak- mélyebbek (pl. a BŐI, KOI) és kevésbé mélyek (pl. a nitrittartalom);- általánosabbak (pl. a sótartalom) és kevésbé általánosak (pl. az ásványolajtartalom);- állandóbbak (pl. a keménység) és változékonyabbak (pl. a hőfok, a pH);- lényegesek (pl. az oldott oxigén és a toxikus anyagok) és kevésbé lényegesek (pl. a káliumtartalom). Ezek a különbségek is csak bizonyos meghatározott vonatkozásban értelmezhetők. A természetben ugyanis nincsen abszolút értelemben véve ,jó” vagy „rossz” vízminőség, mert ami jó az egyik vízhasználónak, az esetleg rossz a másiknak vagy másoknak. Az ember is a saját szemszögéből vizsgálva állapítja meg valamiről - nemcsak a vízről, de arról is -, hogy kedvező-e vagy kedvezőtlen, és eszerint alakítja ki ítéletét. Ezt az önző szemléletmódot enyhíti a ma már egyre szélesebb körben érvényesülő ökológiai megítélés, amely tekintettel van az egész élővilágra, amelynek része maga az ember is. Ezt is figyelembe véve tehát a definíciót úgy rögzíthetjük, hogy a víz minősége a víznek olyan belső, lényegi meghatározottsága, amely a társadalom — és az élővilág — számára hasznos és káros tulajdonságok összességében fejeződik ki. Az elmondottakon alapul az adott vizek és a vízkészletek minőségének a meghatározása és minőségi kategóriákba sorolása, valamint a vízminőség-védelem, amivel a vízkészletgazdálkodást tárgyaló fejezetben foglalkozunk részletesen. A hidrológiai körfolyamat, a vízháztartási egyenlet A hidrológiai körfolyamat A Földünkön igen változatos formában megjelenő vizek látszólagos elkülönültségük ellenére egymással szoros összefüggésben vannak. A víz -, amelyet eltérően szinte minden más természeti erőforrástól, nagyfokú mozgékonyság is jellemez - különböző folyamatok révén átléphet egyik megjelenési formájából valamely más megjelenési formájába. A víz valamely megjelenési formájából kiinduló és ezen for20
