Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)

2. A vízgazdálkodás alapjai - Vizeink minősége, vízminőség-védelem, vízminőség-gazdálkodás

• Felszín alatti vizekben esetenként, a fosszilis eredetű szerves anyagok lebomlási termékeként fenol típusú vegyületek mérhetők, tiszta felszíni vizekben szerves anyag bomlásának következményeként lehetnek jelen. Értéke általában 0,005 mg/1 alatt van.

• A felszíni és a karsztvizek oldott oxigéntartalma 6-9 mg/1, a mélységi vizeké általában nulla.

• A fajlagos elektromos vezetőképességet, illetve az összes oldottanyag-tartalmat felszíni vizekben a vízgyűjtőterületről kioldható sók mennyisége határozza meg, felszín alatti vizekben ez az érték rendszerint lényegesen nagyobb.

• A felszín alatti és a karsztvizek kalcium- és magnéziumtartalma (ezáltal keménysége is) általában nagyobb mint a felszíni vizeké. (A karsztvizek CaO tartalma 200-300 mg/1.)

• A nátriumtartalom egyes mélységi vizekben több ezer mg/1 is lehet, a felszíni vizekének többszöröse.

• A kloridion karsztvizekben 3-10, felszíni vizekben 15-40 mg/1 között változik, mélységi vizekben a több ezer mg/1 koncentrációt is elérheti.

• A felszíni vizek szulfáttartalma 50-100 mg/1 körüli, a karsztvizeké kisebb, a mélységi vizeké azonban ezt az értéket jóval meghaladhatja.

• A hidrokarbonát koncentráció és a változó keménység - amely a hidrokarbonát- hoz kötött kétvegyértékű fémek mennyiségét mutatja - karsztvizekben általában kétszer nagyobb a felszíni vizeké.

• A kovasavat csak felszín alatti vizekben kell meghatározni, felszíni vizekben nincs jelentősége.

• A fém- és nehézfémtartalmat felszín alatti vizekben a hidrogeológiai körülmények, felszíni vizekben a területi bemosódás határozza meg.

• Mélységi vizekben az ammonium és a nitrát igen kis értékű, míg fosszilis szervesanyag-tartalmú és ásványvizekben néhány 10 mg/1 értéket is elérhet, nitrit azonban egyikben sem fordulhat elő. Karszt- és felszíni vizekben a bemosódás következményeként, a lebomlási folyamat fázisaitól függően mindhárom nitrogénforma megtalálható.

• A foszfor mélységi vizekben a hidrogeológiai adottságok függvénye, karszt- és felszíni vizekben a bemosódás miatt jelentős mennyiségű foszfor is lehet {Katona, 1980).

Szólni kell néhány szót a csapadékvíz minőségéről is, hiszen a tapasztalatok szerint a lehulló csapadék sem a régi, jó minőségű víz mint amilyen néhány évtizede volt. A gyors és nagymértékű iparosodás, valamint az urbanizáció hatására a légkörbe kerülő számos szennyező anyag a csapadékot is elszennyezi, amire jól rávilágítanak Petrasovits, és Bublicek adatai (11. táblázat). Látható, hogy az iparosodott vidék fölött lehulló csapadék minősége milyen nagy eltérést mutat a mezőgazdasági területek fölött képződött csapadéktól.

A csapadékvíz különösen a levegőbe került kén-hidrogén-, szulfát- és nitrogén- oxid-emissziók miatt szennyeződik, amelyek kénsavvá és salétromsavvá oxidálódnak és mint savas esők érkeznek vissza a földre, károsítva nemcsak a növényzetet, hanem a talajt és az egész érintett ökológiai rendszer működését.

129