Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
2. A vízgazdálkodás alapjai - Vizeink minősége, vízminőség-védelem, vízminőség-gazdálkodás
11. táblázat. A csapadékvíz minőségi jellemzői (Petrasovits, 1988 és Bublicek nyomán) Vízminőségi jellemzők Ipari körzet fölött Mezőgazdasági vidék fölött pH 2,7-2,8 7,1-7,3 Oldott anyagok, mg/1 15,0-317,0 7,1-7,3 Szulfátok, mg/1 2,9-92,2 15,0-30,7 Kloridok, mg/1 1,2-51,5 1,4-9,2 Nitrit, mg/1 0,0-9,1 0,0-3,8 Nitrát, mg/1 1,6-52,0 2,0-9,0 Portartalom, t/km2 ■ év 1000-nél több 150 körül A felszíni vizeket leginkább a különböző forrásokból származó szerves szennyeződések, valamint a szervetlen és szerves toxikus anyagok (pl. a nehézfémek, a szerves toxikus vegyületek) veszélyeztetik, a felszín alatti vizek minőségét legjobban a nit- rátosodás érinti, amit fokoz az a körülmény, hogy ivóvízbázisaink túlnyomó része is felszín alatti vízforrásokra támaszkodik, és ezekben a nitráttartalom növekedése különösen súlyos gondokat okozhat. Vizeink minőségének megvédése ezért az egész társadalom fontos érdeke. Ezt hazánkban viszonylag korán felismertük, és - a környező országokkal jórészt párhuzamosan - kialakult a vízminőség-védelem szervezete, laboratóriumi hálózata, eszköz- rendszere, jogi, műszaki és gazdasági szabályozórendszere. A vízminőség-védelem feladata hazánkban alapvetően az eredeti állapot megőrzésére, illetve visszaállítására irányul. Ezen belül a hazai vízminőség-védelem sajátosságai közé tartozik — a hasznos vízminőségi tulajdonságok védelme, a káros alkotóelemek okozta minőségromlás javítása (elsősorban vízgazdálkodási eszközökkel); — az elszennyeződött vízkészletek minőségének helyreállítása (rekonstrukciója); — a megengedhető változás mértékéig a vízminőségromlás eltűrése, különösen a vízfolyások öntisztító képességének kihasználása. Ezt a célt szolgáló rendszeresen végzett vízvédelmi tevékenységek a következők: • A vízminőség rendszeres vizsgálata, értékelése és minősítése, a vizek minőségének minél jobb megismerése és figyelemmel kísérése a vízvédelmi munka megalapozása céljából. • Azoknak a műszaki beavatkozásoknak a végrehajtása, amelyeknek eredményeként kialakítható a megfelelő vízminőség, illetve amelyekkel a jellemző vízminőségi mutatók mértékadó értékeinek meghatározott intervallumon belüli változtatása - vagyis a vízminőség-szabályozás - megvalósítható. • A rendkívüli szennyezések elleni fellépés és a vízminőség-szabályozásban alkalmazott szokásos vagy különleges eszközökkel és módszerekkel végzett védekező munka, amely a vízminőségi kárelhárítás körébe tartozik. Összességében vízminőség-gazdálkodásról jogos beszélni, hiszen ezen belül a tevékenység egyaránt kiterjed az állapotmegőrzés mellett az elszennyezett vizek minőségének helyreállítására, a kedvezőtlen tulajdonságok javítására és a további szeny- nyezés megelőzésére. 130
