Végváriné Bede Ildikó: Alapadatok a mélybarázdás öntözés tervezéséhez (VITUKI, Budapest, 1970)
A kísérleti eredmények feldolgozása és értékelése
-9' a tedencia, amely szerint a nedvességtartalom mélységbeli növekedésével a I értéke né, a i —o —o értéke pedig csökken és fordítva. Ez a tendencia azonban egyik esetben sem olyan határozott , hogy további megbízható következtetésekre lehetőséget adjon. Ezért —bár az utóbbi vizsgálatok alátámasztják azt a feltételezésünket, hogy a szivárgási intenzitás időbeni alakulására a talajnedvesség mélységbeli változása is hatást gyakorol— az észlelési eredményeinkből számított és az átlagos kezdeti nedvességtartalom alapján meghatározott jellemző paraméterek eltérését slsősorban a helyszínen közvetlenül is tapasztalt talaj inhomogenitásra vezetjük vissza. Az inhomogenitásból és a nedvességtartalom mélységbeli eloszlásának az egyenlőtlenségé - bői adódó zavaró hatások mértékéről —az eddigieken kivül— jó képet adnak azok a vizsgálatok is, amelyek során észlelési adatsorainkat a kezdeti nedvességtartalom és a 1^, illetve i^ közötti összefüggés figyelembevételével, s az átlagos 2 értékek felhasználásával egyenlítettük ki. E második kiegyenlítés görbéit, s Jellemző paramétereik értékét a 8.-24.ábrákon ugyancsak feltüntettük. Az észlelési adatsorokat közvetlenül kiegyenlítő görbék ettől természetesen eltérnek, éppen ezért a második kiegyenlítés megbízhatóságát jellemző szabályos hibákat és szórás értékeket —az első kiegyenlítés leírásánál ismertetett eljárással megegyező módon— u- gyancsak meghatároztuk, s azok értékeit a 6.táblázatban közöljük. Ezek a számadatok meggyőzőer bizonyítják egyrészt azt, hogy a talaj inhomogenitása valóban lényeges hatást gyakorolt az ln^ tenzitás alakulására; másrészt viszont, hogy összefüggéseink az átlagos viszonyokra feltétle' nül megbízható tájékoztatást adnak, hiszen az átlagos szabályos hiba értéke rendkívül alacsony. * Az eddigiekben a szivárgási intenzitás időbeni változásának a meghatározása,érdekében végzett kísérleteink feldolgozását Ismertettük. Azonban —mint ahogyan arról már szó volt— ezek a vizsgálatok lehetővé tették a mélybarázdából történő oldalszivárgás távolságának a meghatározását is. Az ennek érdekében végzett talajmintavétel módját már szintén leírtuk, a kapott e- redmények feldolgozását viszont a következőkben ismertetjük: Mig az előző kísérleti cél megközelítéséhez rendkívül összetett, szerteágazó vizsgálatokra volt szükség, ennek a kitűzött feladatnak a gyakorlati szempontoknak megfelelő pontosságú megoldása lényegesen egyszerűbb volt. Az elvégzett talajnedvességtartalom mérések eredményeit) a 29.-31.ábrák szerint megvizsgálva, a vizsgált homok és homokos vályogtalaj esetében ugyanis közvetlen szemlélet alapján egyértelműen megállapítható, hogy a barázdatengelytől l,o-l,2mkö^ rül van a határ, ameddig a mélybarázdákból történő oldalszivárgás hatása terjed. Ugyanakkor ki.-1 Bérletsorozatunk vályogtalajára vonatkozóan —a magas talajvizszintből adódó nedves talajállapot miatt— nem lehetett az oldalazivárgás mértékét meghatározni. Tekintettel azonban arra,hcg} a másik két, egymástól lényegesen eltérő talajtípus esetében közel azonos értékek adódtak, az oldalszivárgás hatása feltehetően ennél a talajtípusnál is ezekhez hasonlóan alakul, azaz a ba-+ rázdatengelytől l,o-l,2 m távolságig terjed. Barázdahoesz számítás az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján A barázdahoesz meghatározásánál abból a már említett alapvető feltételből Indultunk ki , hogy helyesen végrehajtott öntözés során a barázda első méterén a vízadagolás ideje alatt beszivárgó vízmennyiség meg kell hogy egyezzék az 1 m-es barázdaszakasz hatásterületére adagolandó öntözővíz mennyiségével. Ezt a vízmennyiséget a 3o/196é. (V.É.13) OVF. utasítás alapján az országos öntözési normából —amely az egy öntözés során adagolandó vízmennyiséget a mélybarázdákkal öntözhető kapás kultúrák esetében két talajféleségre, vízáteresztő és vízzáró talajre^ loo, illetve 8o mm-ben adja meg— a következőképpen határoztuk meg. A barázdatávolságot kísérleteink (29.-31.ábra) valamint az optimális növényegyedszám ix-
