Végváriné Bede Ildikó: Alapadatok a mélybarázdás öntözés tervezéséhez (VITUKI, Budapest, 1970)

A kísérleti eredmények feldolgozása és értékelése

-logy elembe véteié-í el 2,4 m-ben határoztuk aeg. Így a barázda első méterén beszivárogtatandó vízmennyiség vízáteresztő talajon 24o, vízzáró talajon pedig 192 1-re adódik. E vizmennyiség értékek a 3.táblázat szerinti o,6*6,o hjr-, tartományt felezve és közelítőleg a megfelelő hy-^ középértéket számítva az 1.95, illetve a 4,65 fay-, értékhez tartoznak. Ennek alapján határoztuk meg - közelítésként - az első barázdaméteren beszivárogtatandó vizmennyiség és a —hy-^ értékkel

jellemzett— talajminőség közötti lineáris összefüggést, mely szerint a kísérleteinkben sza~ep- lő homoktalajon (by-. = o,85) 26o 1, a homokos vályogon Chy^ = 1»25) 252 1, a vályogtalajoh (hy^ * 2,65) pedig 228 1 a barázda első méterén beszivárogtatandó vizmennyiség.

Nyilvánvaló, hogy helyesen megválasztott öntözési idő esetén ez a vizmennyiség

(6) összefüggésünk _t szerinti integrálásával adődó

V = I . t + —=2— ,tA+1

" -° ~ Á + l ~

egyenlettel számítható V-vel jelölt vízmennyiséggel.

E képlet baloldala tehát ismert, a jobboldal 1^, 1^ értékei pedig eddigi eredményeink —a

(7) és (8) összefüggés, valamint az 5.táblázat— alapján a VKmca: és a N ismeretében meghatározhatók. A értékét a szivárgási vizsgálatok során mért pórustérfogat adatokból már előze-- teeen kiszámítottuk (25.-27.ábra). S értékét pedig —abból a meggondolásból kiindulva, hogy tervezés során a legkritikusabb talajnedvességállapot kell mértékadó legyen— a különböző sasr- zők szerint [83, számítható, hervadáspontnak megfelelő nedvességtartalom közepeivel tettük azonossá. Továbbaenve az egyenlet megoldásában, a 2 paraméter értéke vizsgálatainak eredményeképpen mindhárom vizsgált talajtípusra ugyancsak ismert, Így a T öntözési idő közelítő számitásokr kal meghatározható.

A beszivárgó vizmennyiség (v) ás a beszivárgásé idő (T) előzőek szerint számított értékeiből a barázdahossz meghatározására szolgáld (4) alapösszefüggés alkalmazásához szükséges i^ közepes intenzitás könnyen belátható módon az

V

képlet segítségével számítható. így jutottunk el ahhoz a lehetőséghez, hogy a vizsgált talajtípusok esetében a kísérleti eredményeinkből közvetlenül adódó J-^-vel jelölt, 1 1/s vízhozamra vonatkozó barázdahoaszazat a (4) alapösszefüggés felhasználásával meghatározhassuk. Az igy elvégzett számítás alapadatait és eredményeit a 7.táblázat foglalja össze.

Az eddigiek szerint tehát a kísérleteink során megvizsgált három különböző kötöttségű tat- rajra állapítottuk meg az 1 1/s vizszállitóképességü barázda hosszát. Annak érdekében azonban, hogy a barázdahosBzakat a kísérleti körülményektől eltérő talajviszonyok esetére is számítani lehessen, meg kellett keresnünk a talaj kötöttségét jellemző Jiy-, és a barázdahossz értékek közötti összefüggést. E számításokat a már említett három (Lle, hy-^) értékpár alapján a legkisebb négyzetösszegek elve szerinti kiegyenlítéssel végeztük el. A kapott Összefüggést a 52.ábra vastag, folytonos vonala szemlélteti. Az ábrán emellett feltüntettük még az egyes talajtípusok hy^ határértékeit, a az azok közepéhez tartozó értékeket, a három közvetlenül számított L^e értéket, valamint a Lj, h£, összefüggés ás az értékek 5 ^-os kockázatú híbatartományát.me- lyet a Höreher Ferenc által kidolgozott számítási eljárással határoztunk meg.

Az ábra adatait a felhasználás egyszerűsítése érdekében a 8.táblázatban is közöljük.

fAx utóbbi befejező ssámltásoknál a talaj kötöttségét a higroszkóposság (hjj) értékkel jeär lemeztük. Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon ugyanilyen eredményeket kaptunk volna akkor 1* ha a kötöttséget a másik kát kötöttségi paraméter, a 5.táblázat szerinti Arany féle kötöttségi

azonos s (9)