Vaskó László: Vízépítési szerkezetek II. Példatár (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
FÜGGELÉK
P és G értékét alapértékkel kell számításba venni:- a tartóssági- a merevség! és- a repedéskorlátozási határállapotok ellenőrzése során. P és G értékét szélső értékkel kell számításba venni:- a teherbírási- a helyzeti állékonysági és- a repedésmentességi határállapotok ellenőrzése során. A helyzeti állékonyság vizsgálata során a következő egyenlőt- lenseget kell kielégíteni Q Q /-/ T+J > k s Q és Q a helyzeti állékonyság szempontjából kedvező, illetve kedvezőtlen terhek szélső értékű csoportositása, illetve az ezekből számítható jellemző igénybevétel, amelyeket a másodrendű alakváltozások figyelembevételével kell meghatározni és k = 1,0. s Ha az állékonyságot befolyásoló terhek, illetve ellenállások jelentős részben a talaj terheiből illetve ellenállásaiból adódnak, és azok ingadozása, vagyis szélső értékex megbizhatóan nem ismertek, az igazolás a terhek alapértékeiből illetve a talaj jellemzők átlagértékeiből számított csoportosítással végezhető. Ilyenkor a másodrendű alakváltozások elhanyagolhatók és kg értékei a következők:- feluszás vizsgálatánál kg = 1,4 /1,2/- elcsúszás vizsgálatánál ks = 1,6 /1,3/- elbillenés vizsgálatánál ks = 2,2 /1,6/ A zárójelben szereplő értékek olyan alárendelt szerkezetek vizsgálatánál alkalmazhatók, amelyeknél a helyzeti állékonyság megszűnése nem okoz sem életveszélyt, sem jelentős anyagi kárt. Állandó terhek Állandó teherként a teherhordó szerkezet saját súlyát és a szerkezeten véglegesen és állandóan működő egyéb terheket és hatásokat kell számításba venni. Az állandó teher alapértékét általában a kiviteli terv szerinti méretek és a rendeltetesszerü körülményeknek megfelelő súlyadatok figyelembevételével kell számítani. Az állandó teher szélső értékét mérési adatok alapján, a méretek és a térfogatsúly szórásának figyelembevételével, mint 5%-os túllépési valószínűséghez tartozó küszöbértéket kell meghatározni. 92
