Vaskó László: Vízépítési szerkezetek II. Példatár (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
FÜGGELÉK
Szokványos szerkezetek esetében az állandó teher szélső értékét az alapértéknek az F.l. táblázat szerinti biztonsági tényezővel való szorzása utján szabad meghatározni. Az állandó teher k biztonsági tényezői F.l. táblázat A teher megnevezése A biztonsáqi tényező alsó értéke felső értéke 1. Fém és faszerkezetek, falazott szerkezetek, beton, vasbeton ill. feszitett beton szerkezetek súlya, valamint olyan földfeltöltések súlya, amelyek relativ tömörsége nagyobb mint 0,7. 1,0 1,1 2. Könnyűbetonok, hő- ill. hangszigetelő anyagok, feltöltések /az 1. pont szerinti kivételével/, valamint 1200 kp/m^-néi kisebb térfogatsulyu egyéb anyagok súlya 0,9 1,2 Megjegyzés: a biztonsági tényező alsó értékét a helyzeti állékonyság vizsgálata esetében 0,8 biztonság-mó- dositó tényezővel szorozva kell figyelembe venni. Esetleges terhek Az erőtani számitás során általában a következő esetleges terheket kell figyelembe venni:- hasznos terheket- meteorológiai terheket /hóteher, szélteher, hőmérsékletváltozás /- rendkívüli terheket /súlyos üzemzavar, természeti vagy háborús csapás/- egyéb esetleges terheket /jégteher, talajmozgások/. A hasznos terhek alapértéke a szerkezet fennállási ideje alatt fellépő maximalis teher várható értéke. Legfeljebb 5 évre tervezett élettartamú építmények esetében az előirt legkisebb terheket r = 0,9 rendeltetési tényezővel szorozva szabad figyelembe venni. Ha a teher dinamikus működésmódját pontosabb.számítással nem veszik figyelembe, akkor az előzőek szerint meghatározott alapértéket az előirt dinamikus tényezővel módosítani kell. A hasznos terhek szélső értékét az alapértéknek az F.2. táblázat szerinti biztonsági tényezővel való szorzása utján kell meghatározni. 93
