Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
2. Dr. Ördögh Vince: Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása
kedni, hogy a vízmozgásnak jól ki legyen téve. A szalma kb. 1-2 hónap múlva kezd bomlásnak indulni. A kiszabaduló anyagok kb. 4-6 hónapig védenek az algák ellen. A megelőző védekezés érdekében és a hatás lassú kialakulása miatt a tó feltöltése után célszerű azonnal behelyezni az árpaszalmát a vízbe. A folyamatos hatáshoz az első csomó szalma behelyezését követő 4-5 hónap múlva újabb szalmát is behelyezhetünk a tóba, a régit pedig ezt követően 1- 2 hónap múlva eltávolíthatjuk. A kioldódó anyagok nem károsítják sem a makrofitonokat, sem a halakat. A tó sekély részein a víz erősebben melegszik fel és nem mozog, ami serkenti az algák szaporodását. A köveken, növényeken algák szaporodnak el. Célszerű kerülni a nagyon sekély tórészek kialakítását, vagy gondoskodni kell az árnyékolásról és/vagy a víz mozgatásáról ezeken a sekély vízrészeken. Dísztótervező társaságok gyakran emlegetik a biológiai szűrő szerepét. Valóban, a megfelelő baktériumokkal benépesült biológiai szűrők segítenek az oldott tápanyagok eltávolításában és az algásodás csökkentésében. Biológiai szűrőként használhatók azonban a kagylók és a csigák is. Egy átlagos méretű kagyló naponta mintegy 50 liter víz átszűrésére képes. A tó alján tálcában lévő kavicsra helyezhetők el legcélszerűbben a szűrést végző kagylók. A csigák a sekélyebb parti részek kövein bevonatot alkotó algákat „radírozzák” le a kövekről. 2.2.4. Magasabb rendű növények A dísztavakba helyezhető magasabb rendű növényekről külön fejezet szól részletesen. A halastavak makrofitonjai, vízi növényei a víz fölé emelkedő növényekre (pl. Phragmites), a víz felszínén úszó növényekre (pl. Lemná) és alámerült növényekre (pl. Myriophyllum, Ceratophyllum) oszthatók. Nagy felületű halastavaknál a nád a partvédelem miatt lehet előnyös, a vízilencse egyes halfajok közvetlen tápláléka, az alámerült növényzet pedig az ivadék búvóhelye és rovarlárvák élettere lehet. Mindezen előnyök ellenére a makrofitonok, különösen az alámerült növények jelenléte halastavakban általában nemkívánatos. Halastavakban az alámerült makrofitonok megjelenése és tömeges elszaporodása rendszerint a tóvíz hosszabb ideig tartó, nagy átlátszóságával függ össze, aminek fő oka lehet: > a tófeltöltést követően az oldott tápanyagok hiánya miatt az algák nem tudnak elszaporodni, >- a víz zavarosságát növelő kétnyaras, de főleg háromnyaras pontyok hiányoznak, > a túlzott trágyázás miatt olyan jelentős algabiomassza alakul ki, amely hirtelen elpusztul és növeli a víz oldott tápanyagtartalmát. Ez utóbbi többnyire napsütéses napokon következik be, amikor nagy a víz 02- és alacsony a C02-koncentrációja, a pH pedig nagyon magas. tóépítés 68
