Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
2. Dr. Ördögh Vince: Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása
2. Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása Ez utóbbihoz gyakran járul hozzá még a halgazda igyekezete az algák el- szaporításának az elősegítésére. Látva az alámerülő vízi növények kezdeti elszaporodását, trágyázni kezdi a tavat abban a reményben, hogy a kivitt tápanyagot az algák fogják felvenni. Ezzel szemben a tápanyagot a növények veszik fel, és még gyorsabban növekednek. Az alámerült növényekkel együtt, de többnyire csupán azok pusztuló szakaszában szaporodnak el a fonalas zöldalgák, amelyeknek csupán hátrányait lehetne felsorolni a halastavakban. Gyakorlati útmutató Dísztavak: Szándékunk szerint az „algamentes” dísztavakban a telepitett magasabb rendű vízi növények a legfőbb fotoszintetizáló szervezetek. Az algák ellen kedvező hatású, ha a viz felszínét mintegy 50%-ban árnyékolják a víz felszínén úszó vagy az úszólevelü növények. Horgász- és haltermelő tavak: Az alámerült makrofitonok a halastavakban a táplálékláncon nagyon lassan továbbhaladó növényi biomasszát alkotnak. A fitoplankton dominanciájú halastavakhoz képest a vízinövényes tavaknak kisebb a természetes haltermelő képessége. A vízinövényes halastavakban a tömeges elszaporodás megakadályozására és az eltávolításra amur népesítése javasolható. Egyéb esetekben a vízi növények ellen - a vegyszeres irtás mellett - csupán a sávos kaszálás az egyetlen hatásos megoldás. A vízi növényekben és fonalas zöldalgákban lévő szerves anyagot algákba épült szerves anyaggá kell átalakítani. Vízi növényekben gazdag tavakba felesleges és káros műtrágyával juttatni tápanyagot. Másrészről viszont alacsony tápanyagtartalmú szerves trágyával és a tavi üledék gereblyézésével növelhető a víz zavarossága, annak holt szerves anyagával pedig táplálhatok a zooplankton szervezetek. 2.2.5. Zooplanktonok A tavi zooplankton fő tagjai a kerekesférgek (Rotatoria) és az alsóbbrendű rákok (Crustacea) két csoportja, a Cladocerák (ágascsápú rákok) és a Cope- podák (evezőlábú rákok). Mindhárom csoportban vannak szűrő és ragadozó zooplankton szervezetek. A Rotatoriák között ritka a nagytestű ragadozó, legtöbbjük kisméretű algákkal (1-4 mm) és szerves részecskékkel táplálkozik. A Cladocerák halastavakban előforduló fajai, a Copepodák közül viszont inkább csupán a Calanoidák a szűrő szervezetek. A legfeljebb 20-30 mm méretű táplálékukhoz aktív szűréssel jutnak hozzá. A Copepodákon belül a Cyclopidák egy része ragadozó. A kistestű zooplankton szervezetek mellett azonban fogyasztanak nagyobb méretű, például fonalas algákat is. 69
