Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
1. Dr. Váradi László: Dísztavak és háztáji horgásztavak tervezése és építése
1. Dísztavak és háztáji horgásztavak tervezése és építése mészetes módon biztosítja. Sajnos a törvényben nincs meghatározva a vízterület mérete, az ott élő halak száma sem. Akár egy kádnyi vízterület is megfelelően előkészítve (trágyázás, planktonoltás, növényesítés, befagyásgátlás, állandó vízellátás), alkalmas lehet két-három kishal élelmezésére, szaporodására. Az engedélyeztetés során a Halászati Felügyelő hivatalból kikéri a Vízügyi Hatóság vízjogi engedélyét, illetve a Környezet- és Természet- védelmi Hivatal állásfoglalását. Ezek után a Halászati Felügyelő minősíti a tavat termelő halastónak vagy disztónak, esetleg horgászati hasznosítású halas tónak. Saját tavunkon is csak az állami horgászjegy/halászjegy birtokában horgászhatunk/halászhatunk (területi engedélyt persze magunk adhatunk magunknak). Államilag tiltott halfogó eszközöket (pl. robbanószer, gereblyéző módszer) még magántavunkon sem használhatunk. Figyelembe kell vennünk továbbá az 1996. évi Lili. A természetvédelemről szóló törvény rendelkezéseit is: „minden védett állat- és növényfajnak a környezete is védett”. Vonatkozhat ez a vizeinkben és a környezetében élő összes kétéltű- és hüllőfajra, a halak, a madarak és az emlősök nagy részére. Figyelembe véve e törvény rendelkezéseit, vigyázzunk az állatok és növények telepítésénél. A mesterségesen szaporított és előnevelt védett növények eladása, terjesztése nem tilos (pl. fehér tündérrózsa). Ebből következően a növény- telepítéseknél lehetőleg fajra lebontva kérjünk igazolást a vásárlás során az ültetett növényekről, amivel sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Szintén környezet-természetvédelmi előírás, hogy a természetes vizekkel kapcsolatos tavakba csak őshonos halfajokat telepíthetünk. Az őshonos halfaj meghatározása sem egészen egyértelmű. Ugyanis őshonos halfajnak az számit, amelyik legalább kétezer év óta hazánkban él (!?). így csak különleges engedéllyel telepíthetők például az amur, a busák, a törpeharcsa, az ezüstkárász, az afrikai harcsa, a kínai razbóra stb. A nagyobb termelő tavak építését jelezni kell az illetékes Vízügyi Hatóságnál és a Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnál, illetve építési hozzájárulásukat, engedélyüket kell kérni. Amennyiben a tavon halászati/horgászati tevékenységet akarunk folytatni, szükséges bejelenteni a Halászati Felügyelőségnél is. A tó építésénél bejelentési kötelezettség vonatkozhat az önkormányzat felé is, ugyanis az önkormányzat hatáskörébe tartozik, hogy a magánterületen épített létesítmények (pl. garázs) mennyire illeszkednek a környezet összképébe. Összegezve szinte érthetetlenül sok előirás és tilalom nehezíti meg a tavak építését, de önmagunk védelmére a következő jogos érveket sorakoztathatjuk fel: >- Fóliás tavaknál minősíthető a tó „biológiai növényvédelmi technológia egy szerves részének”, mivel például a lótetürajzás idején nagy mennyi39
