Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
1. Dr. Váradi László: Dísztavak és háztáji horgásztavak tervezése és építése
TÓÉPÍTÉS ségű ilyen, még vegyszerekkel is nehezen irtható állat esik a vízbe, amelyek bár tudnak úszni, de kijutásukat a csúszós fólia megakadályozza, és tömegesen fulladnak a vízbe. >- Az egyes tavak típusai (dísztó, háztáji horgásztó, fürdőmedence, kerti akvárium) törvényileg nincsenek méretük, jellemzőik alapján egyértelműen meghatározva. >- Abban az esetben, ha mesterségesen etetjük/kezeljük halainkat, illetve gondozzuk a tavat, a vízterület nem minősíthető természetes vagy mesterséges halászati vízterületnek. A halak életkörülményei, az életműködésükhöz szükséges feltételek nem adottak, mivel fenntartásukról mesterségesen kell gondoskodnunk. >- Környezetvédelmi szempontból - az államilag támogatott rendszer alapján - új vízi élőhelyeket teremtettünk, amellyel gazdagítottuk a terület/község/falu természetes állatállományának faji diverzitását (sokféleségét). Kiemelkedő jelentőségű - és talán támogatandó -, hogy élő- és szaporodóhelyet biztosíthatunk a védett és veszélyeztetett élőlények (pl. a kétéltű fajok) számára. Szinte bármilyen halfajt telepítünk, amennyiben tavunk nincs még ideiglenes összeköttetésben sem természetes vizekkel, akkor az egy „nagy szabadtéri akváriumnak” tekinthető. >- A vízhasználat kérdése: először is a kis tavak fenntartásához nem használunk vizet az államilag védett víztartalékból (pl. azért, mert csapvizet használunk), másrészt a „párolgási vízveszteség” a lakókörnyezetünk klímáját teszi kellemesebbé. Amennyiben a tó nem változtatja meg, nem módosítja a környék vízháztartását, abban az esetben a Vízügyi Hatósághoz nem szükséges bejelenteni. >- Fontos kérdés a fűlladási veszélyek megelőzése is. Ennek érdekében ún. menekülési, kikapaszkodási útvonalakat kell építenünk. Erre a célra tökéletesen megfelelhet a növények telepítése során a partszegélyben kiképzett 40-50 cm széles, 20-50 cm mély padka. >- A szomszédok felháborodását a szúnyoginvázió előidézése miatt kivédhetjük, ha megmagyarázzuk nekik, hogy telepített halaink természetes táplálékbázisát nagyrészt ezek az állatok képezik. Sőt a környékbeli ellenőrizetlen vizes területek szúnyogállománya is inkább idejön szaporodni. Megnyugtathatjuk a kedves szomszédokat és magunkat is, hogy ez a szaporulat (szúnyoglárvák) maradéktalanul a halak emésztőszervében végzi sorsát. A felsorolt érvek természetesen csak kisebb és sekély vizek esetén állják meg a helyüket. 40
