Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
1. Dr. Váradi László: Dísztavak és háztáji horgásztavak tervezése és építése
TÓÉPÍTÉS teni, a természetes eredetű tényezők, de még a kútvíz is rendkívül összetett, bonyolult rendszert alkotnak. Sok olyan összetevő szerepelhet benne, amit a legalaposabb vizsgálatok sem tudnak kimutatni. Ilyenek például a háztáji körülmények között is jelentős szerepet játszó rovarirtó szerek és műtrágyák. Míg ez utóbbi néha még hasznos is lehet, addig napjaink inszekticidjei kifejezetten károsak a halakra, mint a legtöbb szer használati útmutatásán is olvasható. Ha valaki nem többszörösen milliomos, vagyis nem engedheti meg a mindenre kiterjedő vizsgálatokat, akkor érdemes egy egyszerű teszttel eldönteni a kútvíz halastavi alkalmazhatóságát. Vegyünk kb. 20 litert a feltöltésre tervezett vízből, öntsük be egy akváriumba, tegyük napfényes, meleg helyre, majd a közeli vizekből származó planktonnal oltsuk be. Kedvező vízminőség esetén az akvárium néhány nap alatt bezöldül, majd a vízi szervezetek felszaporodásával két-három hét alatt letisztul, átlátszó barnás színt mutatva. Egyben biztosak lehetünk, ha a plankton pl. a vízibolha megél, sőt szaporodik a vízben, akkor jó lesz ez a halaink számára is. Kerti tavaink vízellátása legolcsóbban a föld talajvízszint alá történő leásásával oldható meg. Hátránya az így kialakított tavaknak, hogy aszályos időszakban szárazra kerülhetnek a halak, illetve őszi lehalászáskor a vízleeresztés nem valósítható meg. Hasonlóan a kerti kutakból szerezhető vízhez, a talajvíz is hordoz nem látható veszélyeket. Teljes vízzáró réteg esetén (fólia vagy beton) a vizet kívülről kell a tavakba bejuttatni. Ez háztáji körülmények között legegyszerűbben a közelben levő lakóház ereszcsatornáinak egyesítésével és tóba vezetésével oldható meg. Egy tó ilyen típusú vízellátásához (a párolgási veszteség pótlására és a minimális vízcserére) - átlagos csapadékviszonyok esetén - a felszínét legalább háromszorosan meghaladó vízfelfogó felület szükséges. Ez a módszer egyszerűen kivitelezhető és legnagyobb előnye, hogy az esetleges talajvíz-szennyezések nem károsítják a vízminőséget. A savas esők káros hatásaitól nem kell félni, mert egy jól karbantartott, beállt tó képes az esetleges pH-változásokat kiegyenlíteni. Ennél komolyabb gondot okozhat a háztetőre, vízgyűjtő területre hullott falevelek kérdése. Ezek nagy mennyiségben összegyűlve, betömődve gátolhatják a szabad vízfolyást. Érdemes ilyenkor egy egyszerű túlfolyós szűrő betétele, és ami talán még fontosabb, a vízgyűjtő cső végét szabad helyre, akár a lakásból is látható helyre tegyük, így esőzés esetén védett helyről ellenőrizhetjük az ereszcsatornák vízgyűjtő és -vezető képességét. Az esővel érkező vízmeny- nyiség frissíti a tó vizét, de fennállhat a veszélye a túltöltődésnek is. Ezt egy biztonsági kifolyóval/túlfolyóval szabályozhatjuk. Néha megdöbbentő mennyiségű csapadék hull le, így a túlfolyót úgy kell kialakítani (pl. 15 cm 24
