Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
1. Dr. Váradi László: Dísztavak és háztáji horgásztavak tervezése és építése
1. Dísztavak és háztáji horgásztavak tervezése és építése átmérőjű csövek beiktatásával), hogy szinte bármilyen mennyiségű vizet képesek legyenek elvezetni. A másik, kissé drágább módszer a kerti kutakból történő szivattyús vízellátás. A kútvizes módszernél nagyon kell vigyázni a talajvíz szennyeződéseire, a vízminőség megtartására. Háztáji körülmények között a közelben levő emésztőgödör okozhat komoly problémákat (pl. mosószer-bemosódá- sok, magas nitrit-nitrát tartalom). A sekély eredetű forrásokból, illetve a patakokból történő vízellátásnál is hasonló problémák jelentkezhetnek. A víz kívánt egyensúlyi helyzete, illetve a halak táplálkozási kedve és növekedése szempontjából kedvező a folyamatos vízcsere, amelyre leginkább a sűrű népesítéseknél és főleg a nyári-nyár végi időszakokban lehet szükség. A legegyszerűbb, de legdrágább vízellátási típus a csapvízzel való feltöltés, amely még kisebb tavaknál is több tízezer forintos költséget jelenthet. Előnye, hogy a kerti csapból akár egy gumicső vezetékkel könnyen és gyorsan megvalósítható. Ilyen rendszert csak kisebb tavakhoz érdemes kiépíteni a párolgási veszteség időszakos pótlására. Igazi jelentősége abban áll, hogy váratlan probléma (tömeges halpusztulás) esetén azonnali vízcsere hajtható végre. További előnyeként szerepelhet, hogy a vezetékes víz nem, vagy csak alig tartalmaz szennyező anyagokat, fertőző ágenseket. Ezek közömbösítését aktív klórgáz vízbe vezetésével valósítják meg, ami viszont magában hordozza a vezetékes víz használatát korlátozó egyik fontos tényezőt, a klórgáz eltávolításának a szükségességét. A kereskedelemben többféle klórmentesítő vegyszer, adalékanyag ismeretes. Ha lehet, kerüljük e szerek használatát, mivel így újabb vegyszerrel szennyezzük a vizünket. Másrészt sokszor nem a klórgáz jelenléte teszi vizünket alkalmatlanná a haltartásra, hanem más összetevők (pl. nitráttartalom, vízkeménység). A klórmentesítésre tökéletesen bevált módszer a csapvíz porlasztásos becsapatása tavainkba, míg a többi károsító tényezőt az egynapos várakozási idő képes közömbösíteni. A csapvizet tehát nyugodtan használhatjuk vízpótlásra a cső végére szerelt permetezőfej beiktatásával. Ha viszont az egész tavunkat ily módon szándékozunk feltölteni, akkor legalább egy napot várjunk a hal- telepítéssel. Feltöltés előtt lehetőleg véglegesre alakítsuk ki a szigetelőréteg alatti tómedret, mivel vízzel feltöltve már elég nehéz benne az esetleges módosításokat elvégezni (pl. a növényültetési padkák kialakítása). A partoldalak jövendő vízszintmagasságát gumicsővel egyszerűen ellenőrizhetjük. Az egyik oldalon beállítjuk a tervezett vízszintet, ide helyezzük a vízzel töltött cső egyik végét, majd a gumicső másik végéből kiömlő vagy éppen megjelenő vízzel mérjük be a vízszintet a tó többi pontján. 25
