Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
5. Dr. Váradi László: A halak szaporítása és ivadéknevelése kistavas körülmények között
TOEPITES 5.2.2. A természetszerű szaporításra való felkészülés Tavasszal a teleltető tavakban a halak intenzívebb mozgásának megjelenéséig inkább ne végezzünk semmilyen tógazdasági tevékenységet. Mikor a halak láthatóan úszkálnak, esetleg táplálkozni kezdenek, megkezdhetjük a szükséges munkálatokat. Figyelem! A tenyészhalak - kifejezetten a nőstények - hajlamosak a takarmány túlzott felvételére, ami elhízást, elzsíro- sodást eredményezhet, ez pedig a szaporítóértékük csökkenéséhez vezet. A tenyészszezon elejéig érdemes a különböző ivarú állatokat együtt tartani, mivel ez erősíti a nőstények ívásra való felkészülését az ikrák végső beérését. Az ívató, lárvanevelő tavak vázlatos felépítése levegőporlasztó vezeték Ezzel párhuzamosan el kell kezdenünk az ívató és lárvanevelő tavak előkészítését is. Kis tavak esetén talán a legkönnyebben kivitelezhető, ha ezeket a fázisokat összevonjuk, és a sikeres ívás után a tenyészállatokat eltávolítva ugyanabban a tóban kíséreljük meg az ikrák keltetését és az ivadékok előnevelését is. Az ilyen tavaknak a kerti dísztavakhoz hasonló felépítésűeknek kell lenniük, talán a sekély 0,5-1 méter mélységű zóna kitetjedése legyen egy kicsit nagyobb, elfoglalva a tó felszínének több mint 70%-át. A víz elszivárgásának megakadályozására a legpraktikusabb módszer a PVC-fólia használata. A tavak nagyságát, darabszámát az előállítani kívánt utódok száma határozza meg. Irányadóként szolgálhat, hogy egy tíz négyzetméteres tóban aranyhal- vagy koipontyikrából extenzív körülmények mellett 5000-10 000 db előnevelt kishal (tökmagméret) állítható elő. Lehalászásukra, kifogásukra 0,5 m 136
