Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)

5. Dr. Váradi László: A halak szaporítása és ivadéknevelése kistavas körülmények között

5. A halak szaporítása és ivadéknevelése kistavas körülmények között a kis testméretük miatt inkább a vízleeresztés, a halágyban, illetve a külső ivadékcsapdában való összegyűjtés módszere a leghatékonyabb. Kedvező, ha a tó építésekor a kitermelt földet gátként eleve visszaraktuk a tó köré, majd ezt is lefóliáztuk. így a víz szintje legalább fél méterrel a talajszint fö­lé emelkedik, vagyis a víz nagy részének eltávolítása egyszerű gravitációs úton megvalósítható. Fontos, hogy ezek a tavak télen szárazon álljanak, és a vízfeltöltés csak a szaporodási szezon elején történjen meg. Ezzel elkerülhetjük, hogy egyes re­pülő rovarok (pl. szitakötők, csíkbogarak) lerakhassák petéiket, az ezekből kikelő lárvák ugyanis a zsenge halivadékra nézve halálos veszélyt jelentenek. Természetesen vannak vegyszerek, amelyekkel kiirthatok ezek a káros szer­vezetek, de ezeket háztáji körülmények közé nem ajánljuk. Mai ismereteink szerint az ivadék táplálkozásának kezdetén az emész­tőszervek fejletlen volta miatt csak élő szervezetekből képes fedezni táp­anyagszükségletét. A táplálékállatok saját emésztőenzimjei is részt vesznek a táplálékhasznosítási folyamatban, ugyanis a kishal saját enzimtermelő szer­vei, pl. a mája még igen fejletlen és nem termel saját enzimeket. Később, szerveinek tökéletesedésével, az ivadék már vegyesen táplálkozik: a termé­szetes táplálék mellett hasznosítani képes a jó minőségű és megfelelő szem­cse méretű lisztszerű abraktakarmányt is. Ebből következően a haltermelő az első napokban nem kizárólag abraktakarmányok lisztjeivel eteti halait, mert az számukra még nehezen emészthető. Az ivadéknevelés során fontos megjegyeznünk, hogy minden halkorosz­tálynak a megfelelő méretű táplálékszervezetet kell biztosítanunk (a tóelőké­szítést lásd részletesebben az 4. fejezetben). Az algák a halastavak elsődleges szervesanyag-építő növénykéi. Méretük néhány mikrométertől (egysejtűek) több száz mikrométerig terjedhet. A leg­fontosabb csoportjuk a zöldalgák, amelyek az alsóbbrendű rákok nélkülözhe­tetlen táplálékai. Az ivadéknevelés szempontjából az állati élőlények közé tartozó kerekes­férgeknek van kiemelkedő szerepük. Ezek néhány tizedmilliméter nagysá­gúak, gyorsan szaporodnak és lassú mozgásúak. A halivadék számára ideális táplálékszervezetek, azonban a vegyes planktonállományokban nem bírják a versenyt a nagyobb méretű alsóbbrendű rákokkal, így azok felszaporodásá­val könnyen kiszorulhatnak, eltűnhetnek tavainkból. A tavi haltenyésztés legfontosabb szervezetei az alsóbbrendű rákok. Ezek az intenzív anyagcseréjű, gyorsan szaporodó, néhány tizedmilliméter- től akár több milliméterig terjedő nagyságú rákocskák a különböző korosztá­lyú halak legfontosabb táplálékai közé tartoznak. Vannak közöttük olyan csoportok, amelyek erősen ragadozók (pl. a Cyclopsok), míg mások békés életmódot folytatnak (pl. a Daphniák - vízibolhák). 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom