Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)

1. Dr. Váradi László: Dísztavak és háztáji horgásztavak tervezése és építése

1. Dísztavak és háztáji horgásztavak tervezése és építése

A „kút" helyes kialakítása

1,5-2

Tovább fokozhatjuk a hütőhatást, ha a mélyebb területek köré a parton fákat ültetünk, esetlegesen nádfonattal részlegesen beárnyékoljuk.

Fontos! Míg az extenzív, a természetes állapotokat megközelítő termelés esetén (20-25 kg hal/1000 m2) elégséges az alapismeretek tudása, addig a félintenzív (50-60 kg hal), esetleg az intenzív termelés (100 kg/1000 m2 felett) egyre inkább szakemberek bevonását és komoly technikai háttért igényel. Egy-egy új tó építésével, megismerésével nem kell kapkodni, mert a tónak be kell „érnie”, és legalább egy év szükséges termelő adottságainak felméréséhez. A mért vízminőségi paraméterek ellenére érdemes kísérletezgetni, „megismerni” tavunkat, hogy valójában mit is bír el a tó, milyen növény- és halfajoknak nyújt ideális feltételeket.

1.1. Háztáji körülmények között felépíthető tótípusok

1.1.1. Talajvíz táplálta tavak

A magas talajvizü területre épített tavaknál a vízellátást egyértelműen a talajvíz határozza meg. Sokszor nehezíti az építési munkát a mocsaras, süppedő altalaj. Ilyen esetben célszerű a tó medrének kiásását a szárazabb, meleg nyári hónapokra ütemezni. Talajvíz- táplálta tavak esetén figyelembe kell venni a víz esetleges szennyeződését (pl. szerves- és/vagy mütrágyabe- mosódás, növényvédőszerek stb.), a talajvíz nyári minimális szintjét és a tófenék egyenletességét. A talajvizes tavaknál a „kút” jelentősége kisebb,

13