Vágás István: Hidrológiai statisztika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1974)

I. A statisztika hidrológiai kérdései

2

így már a 6 elemű mintából is lényeges adatok tudhatók meg, és a konfidencia határok korlátainak figyelembevételével általánosíthatók lényegesen magasabb elemszámú alap-sokaságokra.

A reprezentatív mintavételnek a hidrológián kívül a vízgazdálkodási statisztikai vizsgálatoknál is nagy jelentősége lehet. Ennek előnyeit a gyakorlat mégnem ismerte fel. Eszerint nem szükséges mindegyik vízhasználatot egyedileg értékelni, hanem elegendő a vízgazdálkodási egység vízhasználóinak bizonyos százalékát részletesen elemezni.

Következtessünk pl. egy tájegység öntöző csőkutjainak fajlagos vízhozamára, olyan módon, hogy 21 kút fajlagos vízhozamát helyszíni méréssel meghatározzuk, s feltesszük, hogy a további kuttelepités csak a minta elemeikénti kutakkal azonos vízföldtani feltételek között történik. A számítást ismét táblázatosán végezzük.

7. táblázat

Nőgrád megye Ipoly- és

Zagyva völgyi

kísérleti öntöző csőkutjai

Sz.

Faji. vízhozam Qf (1) p. m)

Qf -KÖQf

[Qf-KÖQf] 2

í.

15- 45

2025

2.

75

+ 15

225

3.

79

+ 19

361

4.

94

+ 34

1156

5.

95

+ 35

1225

6.

50- 10

100

7.

61

+ 1

1

8.

17- 43

1849

9.

147

+ 87

7569

10.

53- 7

49

11.

41- 19

361

12.

64

+ 4

16

13.

41- 19

361

14.

27- 33

1089

15.

52- 8

64- 34 -