Vágás István: A Tisza árvizei (VIZDOK, Budapest, 1982)

6. A Tisza fontosabb árhullámai 1876-ot követően

6—5 kép: A nagy árvíz százéves évfordulóján, 1979. március 12-én felavatott szegedi árvízi emlékmű. (Segesdy György alkotása.) (Fotó: dr. Somogyi Károlyné.)

Szegednél a Tiszában 806 cm-es LNV tetőzést idézett elő. Mindezek miatt a vízállások a teljes Szolnok alatti Tisza-szakaszon szinte egyidejűleg tetőztek. Sőt: a Maros hatására Mindszent és Szeged tetőzése ennél előbb is megtörtént, bár, ha Szeged felett nem következik be a gátszakadás március 6-án, alighanem 1—2 nappal későbbre marad. A tetőzési vonal mellékága a szegedi gátszakadásnak is eredménye lehet, de elnyúlása miatt még az is valószínűsíthető, hogy természetes állapotban is kialakult volna.

Lehetséges, hogy a Körös és Maros erélyes hatása nélkül a tiszai árhullám — indulási sebességét követve — elnyúlt és Szolnok alatt erősen ellapult volna, mint pl. 1964-ben. De — mint ahogy ezt már közel száz éve megállapították —: Szeged sorsát nem lehet a szerencsére: a folyók árhullámának kedvező találkozására, méginkább, felsőbb gátszakadásokra bízni.

70