Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)

I. rész. A magyar kultúrmérnöki intézmény - A kultiirmérnökök hatvan évi munkásságának eredményei. Irta: Lászlóffy Woldemár dr

A KULTÚRMÉRNÖKÖK HATVANÉVI MUNKÁSSÁGÁNAK EREDMÉNYEI 79

A világháború utáni évek teljesítményeiről a kormányjelentések alapján összeállított alábbi táblázat számol be :

Évek

Lecsapolási

(vízrendezési)

Alagcsövezési

Öntözési

Összes

Földmunka

befejezett munkálatok

terjedelme

k. hold

0/

/0

k. hold

0/

/o

k. hold

0/

/o

k. hold

0/

/o

ezer ms

1919—1923

15.016

97-1

59

0-4

391

2-5

15.466

100

3.751

1924—1928

104.696

97-8

99

0-1

2.227

2-1

107.022

100

10.325

1929—1933

137.532

99-9

30

0-0

153

0-1

137.715

100

7.743

1934—1938

199.137

97-3

94

0-0

5.511

2-7

204.742

100

5.199

Összesen

1919—1938

456.381

98-1

282

0-1

8.282

1-8

464.945

100

27.018

60 év alatt 1879—1938

1,880.619

46.709

35.219

1,962.547

106.479

A táblázatból mindenekelőtt az utolsó, összesítő sor érdemel említést. A magyar kultúrmérnökök hatvan évi munkásságuk eredményeképpen kereken 2 millió kát. hold föld megjavításával büszkélkedhetnek. Ez a terület kevés híján akkora, mint Pest vármegye (= 2,053.405 kát. hold), trianoni Magyarország 93 ezer km2-es területének 12-2 %-a ! Az ármentesítéseken és a közlekedési hálózat kiépítésén kívül tehát ennek a nagyarányú munkának volt a legnagyobb része abban, hogy hazánk földje a trianoni békeparancs folytán négyzetkilométerenkint 64-ről 93-ra ugrott népességének kenyeret tudott adni ! Az óriási munkát 106 millió m3 föld megmozgatása jellemzi. Ezt a hatalmas tömeget olyan kockával érzékeltethetjük, amelynek minden oldala 473 m. Ha pedig vasútra akarnók rakni, 19 millió 10 tonnás kocsira volna szükségünk, vagyis olyan hosszú tehervonatra, amely csaknem három és félszer érné körül földgömbünket !

A táblázat adatainak részletesebb elemzése során feltűnik a talajjavító munkák szinte teljes szünetelése 1919—23 között. Ez hazánk legújabbkori történelmének talán legszomorúbb időszaka, amelyet a gazdasági élet teljes aléltsága jellemez.

1924-től rohamos a javulás és napjainkig tart: az 1934/38 közti öt évben már csaknem kétakkora területet érintenek a talajjavítások, mint 1924/28 közt. Feltűnő az alagcsövezések szinte teljes elmaradása. Ez egyrészt a csonka haza talajainak minőségével és szárazabb éghajlatával, másrészt a hitelválsággal függ össze, amely a nagyobb befektetést kívánó műveleteknek nem kedvez. Az öntözések terén a világháborút követő idők rövidéletű mezőgazdasági fellendülésének hatását látjuk az 1924/28 közti első hullámban, míg az utolsó évek hatalmas fejlődése a hazánkat a harmincas évek derekán sújtó aszályos éveknek és a kor-