Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
I. rész. A magyar kultúrmérnöki intézmény - A kultiirmérnökök hatvan évi munkásságának eredményei. Irta: Lászlóffy Woldemár dr
72 LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR DR. 1885-től a kultúrmérnöki jelentések csak a munkák felsorolására szorítkoznak, a birtokosok tapasztalatainak közlésére nem volt többé szükség. Az eddig magárahagyott gazdaközönség mind nagyobb arányban vette igénybe az új intézmény katonáit, akik valóságos kultúr- missziót teljesítettek. Példaképpen összefoglalom az 1891. és 1897. évi jelentés adatait. A hivatalokat a következő ügyekben vették igénybe : 1891. 1897. Lecsapolás, belvízlevezetés, tórendezés, vízelvezetés 191 339 Szántóföld-, rét-, szőlő- és udvaralagcsövezés ......... 106 198 N edves lakóház, templom és gazd. épület kiszárítása alagcsövezéssel........................................................... 15 31 Ö ntözés és rizstermelés....................................................... 76 96 Ármentesítés, védtöltésépítés és erősítés.................... 10 14 M edertisztogatás, patakrendezés és szabályozás ... 62 188 Vízmosásmegkötés, vadpatakszabályozás és földcsuszamlás megkötése.............................................. 5 20 F olyószabályozás és partbiztosítás................................. 24 55 V ízvezetéképítés és forrásfoglalás................................... 13 39 S zennyvízcsatornázás és tisztítás................................... 2 10 H alastó, kenderáztató, mesterséges nádas, fürdőberendezés .................................................................. 5 7 Szíkjavítás, gazdasági trágyatelep építése, feltöltés iszapolással és egyéb ügyek................................. 10 9 I pari vízhasználatok rendezése, malomcsatornaépítés 13 93 Zsilip, gát és más műtárgy építése ............................. 2 13 Összesen... 534 1112 Ha a munkálatok felsorolt sokoldalúságához és az ügyek rohamos szaporodásához hozzávesszük, hogy a kimutatásokban az ország valamennyi vármegyéje szerepel, akkor fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy milyen űrt töltött be agrárországunk életében a kultúrmérnöki intézmény. Ha pedig tüzetesebben összehasonlítjuk az egymást követő évek jelentéseit, világosan megállapíthatjuk egy-egy jólsikerült művelet erkölcsi és nevelő hatását, mert a közeli és távolabbi községeknek a példák nyomán felbuzdult gazdaközönsége sietve fordult a kultúrmérnöki hivatalokhoz tervért. A talajjavítások iránti fogékonyság úgy terjedt, mint a fertőzések szoktak. Példaként 3 találomra kiragadott vármegye adatait idézem : A talajjavítási ügyek száma 1880. 1885. 1890. évben 1895. Nyitra vármegyében .................... B rassó « .................... ___ 1 . ... 0 6 3 18 7 26 14 Zemplén « .................... ___ 5 28 13 4 9
