Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
I. rész. A magyar kultúrmérnöki intézmény - A kultiirmérnökök hatvan évi munkásságának eredményei. Irta: Lászlóffy Woldemár dr
ség belátja a csövezés nagy hasznát és óhajtja, meg kéri alázatosan a magas minisztériumot, hogy úgy, mint mostanában, a jövőben is a talaj- javítást elősegíteni és terjeszteni méltóztassék». A gróf Eszterházy Mór pálhdzpusztai (Veszprém vm.) uradalmában 1879 őszén készült 1500 holdas lecsapolásról ezt olvassuk : «A vízállások és a túlnedvesség miatt (a területet a lecsapolás előtt) vagy nem is lehetett helyenkint elmunkálni, vagy ha elmunkáltatott és elvettetett, a víz a veteményt kiölte, mintegy 50 holdnyi térség . . . egyáltalán nem volt használható. (Az eredmény) a termelés biztosságában jelentkezik, . . . ott is terem, hol eddig víz állott, vagy hol a víz kiölte, ... A lecsapolás a kultúrmérnöki tervezet szerint még 1500 holdon folytattatni fog». Désy Ferenc alnémeti (Ung vm.) birtokán 26 holdas rétöntözés és lecsapolás készült. «Savanyú vizenyős sást termő rét volt, míg jelenleg máris a lóher kezd előtérbe lépni, tehát a minőség határozottan javult» mondja a jelentés, és így végződik : «Nemcsak e községben, de az egész megye területén szükséges lenne az alagcsövezés, mely célból egy alag- csősajtó kikölcsönzése lenne kívánatos». A Csehi községet (Komárom vm.) átszelő patakot IV3 km hosszban részben szabályozták, részben tisztították. Az érdekelt terület 18 kát. hold volt. «A helyenkint posványos és iszapolásnak kitett völgyben a posványos helyek megszűntek és a takarmány minőségében javult. Mennyiségben még nem észlelhető javulás, mert a munka csak múlt év június hóban lett befejezve.» (Jaross Móric jelentése.) Dr. Smialovszky Valér birtokán (Litvaváralja-major, Trencsén vm.) 15 holdnyi Tétet alagcsöveztek. 1884-i közlése szerint «az eredmény meglepő volt a múlt évi termésben : teljesen posványos rétből jó rét lett, a moha és savanyú füvek kivesztek majdnem teljesen, a termésemelkedés biztosan 20%-ra tehető». A szilágymegyei Sarmaság községből ezt írta Erdélyi György főbíró : «A Kraszna patakon lévő malom külön csatornára helyeztetett át, mi által a termésben és a talaj megmunkálásban elért eredmény, az előbbeni állapothoz képest jóval kielégítőbb». A Teleky Domokos sárpataki (Maros-Torda vm.) birtokán alagcsöve- zett, addig teljesen megművelhetetlen, mocsaras 7 hold «teljesen kiszáradt, és oly jól lehet művelni, mint a szomszédos szántókat. Termése felért a jó szántók termésével. Ily hasonló talajokra az alagcsövezést melegen ajánlom». Az ókéri érdekeltség (Bács-megye) a kincstártól vásárolt 1563 kát. holdat csapolt le 5000 forint költséggel. «Ami előbb terméketlen volt, az ezen nyílt árkolás által szántófölddé vált és a befektetett költség egy negyede már tavaly visszatérült». (Bierbrunner Gusztáv érdekeltségi elnök jelentése.) Károlyi Sándor gróf fóti birtokán (Pest vm.) 10 holdon rétöntözés készült. «Ennek előtte ez a talaj szegény legelő volt : az öntözés berendezése következtében 1884-ben háromszor lett megkaszálva és a rajta termett széna finom gyapjúszénának nevezhető.» A KULTÚRMÉRNÖKÖK HATVANÉVI MUNKÁSSÁGÁNAK EREDMÉNYEI 71
