Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
I. rész. A magyar kultúrmérnöki intézmény - A kultúrmérnöki intézmény története. Irta: Rochel Dezső
36 ROCHEL DEZSŐ Az 1848 és 1878 közti időszakban, vagyis a szabadságharcot követő három évtizedben Rozsnyai összeállítása szerint1 már 126 talajjavító munkálat készült: összesen 139.000 kát. hold lecsapolás, 1446 kát. hold alagcsövezés és 18.745 kát. hold öntözés. A legutóbbi adat mintegy 6000 hold kezdetleges, ősi berendezésű vadöntözést is magában foglalt, de tartalmaz több mint 330 holdnyi rizsöntözést is, névszerint a következőket: 1. Az államkincstár puszta-péklai (Bács-Bodrog vm.) 195 kát. holdnyi, 2. a Ferenc-Csatorna társulat verbászi (Bács-Bodrog vm.) 118 kát. holdnyi és 3. Mária-Dorottya főhercegnő sárvári (Vas vm.) 20 kát. holdnyi rizsöntözését. A legelső alagcsövezést a gróf Erdődy-féle uradalom létesítette Szentlőrincen (Vas vm.) 1850 körül. Pontosabb feljegyzéseink nincsenek róla. Amidőn az alkotmányjogi küzdelem az 1867-i kiegyezéssel nyugvópontra jutott, a magyar kormány foglalkozni kívánt az addig annyira elhanyagolt talajjavítási kérdésekkel is. Kezdetben külföldi mérnökökkel tárgyalt, de nem sikerült velük a megegyezés. Nagy szerencséje ez a magyar talajjavítási ügynek, mert amint az előbb említett, — idegen szakértők létesítette, — néhány munkálat eredményéből kitűnt, az idegen szakértők a mi különleges viszonyaink kellően alapos tanulmányozása nélkül készítettek meglehetősen drágán olyan berendezéseket, amelyek a gyakorlatban nem váltak be és nagyrészben tönkre is mentek. Józsa László megállapítása szerint :1 2 «talán ha itt-ott létesültek volna is egyes mintaberendezések drága költségen, eredményes tevékenységet nem jósolhattunk volna nekik, mert nemzeti irányban sohasem képviselték volna az ügyet». Ebben az időben, a hetvenes évek elején, kezdte meg működését egy fiatal magyar mérnök, Kvassay Jenő, akinek a magyar kultúrmérnöki intézmény megalapozását, megszervezését köszönhetjük. Az ő szervező ereje teremtette meg egész mai vízügyi műszaki igazgatásunkat és a kiváló tudású és ügyvezetésre termett szakember, — aki négy évtizeden át állott a vízügyi műszaki szolgálat élén, — a magyar vízimérnöki munkát külföldi szakértőktől is elismert és méltányolt színvonalra emelte. Rendkívüli közgazdasági érzékkel már munkássága kezdetén át1 Rozsnyai Károly: A m. kir. kultúrmérnöki hivatalok 40 éves működésének eredményei az 1879—1918. években. Vízügyi Közlemények, 1928. évi., 1. szám. 2 Józsa László: A kultúrmérnöki intézmény története. F. M. kiadvány, Budapest, 1906. 4. oldal.
