Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
III. rész. A kultúrmérnöki szolgálat külföldön. - A francia kultúrmérnöki és talajjavító szolgálat. Irta: Kán László
A FRANCIA KULTÚRMÉRNÖKI SZOLGÁLAT 271 magánvállalatoknál működő végzett mérnökök részére. Két évfolyama van, és a hallgatók kötelesek mindkét tanév végén a szünidőben külön elméleti és gyakorlati ismereteket szerezni. A főiskola a földművelésügyi miniszter fennhatósága alatt működik, aki minden tanév elején külön rendelettel, a szükséghez képest, állapítja meg a fölvehető növendékek számát. A főiskola szervezeti szabályzata általában a többi francia főiskoláéval egyezik. 3. A Legfőbb Vízügyi és Mezőgazdasági Műszaki Tanács (Conseil Supérienr des Earns, et du Génié Rural) megalakítása. A talajjavítási szolgálat történetében további fontos lépés volt a Legfőbb Vízügyi és Mezőgazdasági Műszaki Tanácsnak az 1920 február 25-én kelt rendelettel való megszervezése. A Tanács szervezésére az adott okot, hogy az előzőkben már említett Kultúrmérnöki és Talajjavítási Bizottságra (Commission de VHydraulique et des Amélioralions Agricoles) 1903-ban történt felállítása óta olyan sokféle és az ország általános jólétének emelése szempontjából olyan nagyfontásságú feladat megoldása hárult, hogy nem tudott volna már velük megbirkózni, hacsak állandóan nem fordul tanácsért más különleges bizottságokhoz és szakemberekhez. Ezek a feladatok az említett kormányrendelet bevezető meg- okolása szerint a következők voltak : a vizek járásának javítása, a vízfolyásoknak a mezőgazdaság szempontjából való rendezése a vízierők kihasználásával kapcsolatban; községek villamosítása, csatornázásuk és vízzel való ellátásuk, a községi úthálózat és a községi építkezések tökéletesítése és korszerűsítése, továbbá a tagosítás elősegítése. Mindezeknek a feladatoknak a helyes megoldása mindmegannyi műszaki, gazdasági, igazgatási és jogi kérdésnek a legalaposabb tanulmányozását teszi szükségessé s ezért természetesen számos szakember együttes munkájára van szükség. így az említett bizottság kibővítése elengedhetetlenné vált. A Legfőbb Vízügyi és Mezőgazdasági Műszaki Tanács három szakosztályra (sections) tagozódik: a) a vízimérnöki, b) a mezőgazdasági mérnöki és c) a jogi szakosztályra. Mindegyiknek külön állandó bizottsága (Comité permanent) van. Az ügyeket természetük szerint vagy egy vagy két szakosztályban, vagy pedig, ha a kérdés mindhárom szakosztályt érdekli, a tanács teljes ülésén tárgyalják. A bizottságba idegen szakértők is bevonhatók. A tanácsnak tagjai részben hivatalos működésüknél fogva tagjai a tanácsnak, részben pedig kinevezettek. Hivatalos működésüknél fogva tagok :
