Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
III. rész. A kultúrmérnöki szolgálat külföldön. - A francia kultúrmérnöki és talajjavító szolgálat. Irta: Kán László
270 KUN LÁSZLÓ Rural)1 adott, személyzetét pedig két karra, a mérnökire (cadre supérieur) és a műszaki és irodai segédszemélyzetre (cadre secondaire) osztotta. A mérnöki keretet a kormány 2 kerületi felügyelőben, 24 hivatalfőnökben (főmérnök), 35 mérnökben, 27 segédmérnökben (mindkettőt kerületi mérnöknek is nevezik), tehát összesen 88 főben állapította meg. A két kerületi felügyelő a földművelésügyi minisztériumba van beosztva ; a főmérnökök, azaz hivatalfőnökök, a hivatalok székhelyén tartózkodnak, a mérnököknek és segédmérnököknek hivatala a kerületek különböző városaiban van a szükséghez képest elosztva. A kerületi felügyelők tájékoztatják a minisztériumot kerületük vízügyi és mezőgazdasági műszaki kérdéseiről, és az ott folyó munkákról. Személyesen csak a minisztertől részükre kijelölt különleges ügyeket intézik. A hivatalfőnökök azokat a terveket és tanulmányokat vizsgálják fölül, amelyeket beosztott mérnökeik terjesztenek eléjük. Ezenfelül elvégzik mindazokat a tanulmányokat, amelyekre a felsőbb hatóságoktól utasítást kapnak. Az érdekeltség körében mozgó és velük közvetlenül érintkező mérnökök megismerik a kerületükben megoldásra váró kérdéseket és elkészítik a szükséges munkák terveit. Ellenőrzik továbbá a felsőbb hatóságok jóváhagyta munkák kivitelét, fölülvizsgálják és átveszik azokat. Végül ők készítik elő a társulatok megalakulását és ennek megtörténte után felügyelnek ügyvitelükre. A személyzet második csoportjának (műszaki és segédszemélyzet) létszáma : 48 műszaki tiszt és munkavezető, továbbá 50 egyéb műszaki, számvevőségi és irodai alkalmazott. Ha a személyzet kevésnek bizonyul, a kerületi mérnök vagy a hivatalfőnök az illető munka hitele terhére külön alkalmazottakat fogadhat föl. 2. A Mezőgazdasági Műszaki Főiskola (École Supérieure du Génié Rural) /ölállítása. Az 1919 szeptember 15-én kelt kormányrendelettel fölállított kultúrmérnöki főiskola célja különlegesen képzett mérnökök nevelése a mezőgazdasági műszaki szolgálat részére. A főiskola a legmagasabb fokú kultúrmérnöki kiképzést adja már államszolgálatban lévő vagy 1 A «Génié Rurah kifejezést rendesen a «kultúrmérnöki» szóval fordítják. Itt szándékosan használjuk a «mezőgazdasági műszaki» kifejezést, mert ezzel is hangsúlyozni akarjuk, hogy a magyar kultúrmérnöki szolgálatnak megfelelő francia intézmény tevékenysége a mienkénél lényegesen szélesebbkörű és — ha elsősorban a vízügyi talajjavításokat öleli is fel — kiterjed a mezőgazdaság valamennyi gépészeti, építészeti és egyéb műszaki vonatkozásaira is, ideértve a tagosítást is.,
