Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
III. rész. A kultúrmérnöki szolgálat külföldön. - A németországi kultúrmérnöki szolgálói. Irta: Posewitz A. Guidó dr.
258 POSEWITZ A. GUIDO DR. A vízrajzi adottságok igen erősen befolyásolják egy vidék közlekedési-, gazdasági-, mezőgazdasági-, termelési és telepítéspolitikai viszonyait. Az egységes vízgazdálkodási tervben láthatóvá válnak azok a területek, amelyeken a levonuló árvíz vagy belvizek miatt szántóföldi művelés nem engedhető meg, ahol a zöldmező-gazdálkodást kell megtartani. Itt tűnik ki, hogy mely területek nem alkalmasak telepítésre, hol nem szabad házak építését engedélyezni, hol kell és lehet az újonnan építendő utakat vezetni, stb. A birodalmi földművelés- és közélelmezésügyi miniszter e kérdések irányítását minisztériumában egységesítette. Irányelveket szabott meg, melyek alapján az egyes vízfolyások vízgazdálkodási tervei elkészítendők, gondoskodik, hogy az érdekelt hivatalok és testületek a kellő mértékben együttműködjenek. S hogy a munka egységes műszaki vezetéssel történjék, a nagyobb folyók, illetve a folyamok vízvidékére vonatkozó általános tervek elkészítésére külön hivatalokat (Wasserwirtschaftsstellen) állítottak fel. Az egyes részlettervek később ebbe az általános tervbe illesztendők be. A nagyvonalú intézkedéseken kívül az egyes talajjavítási tervek elkészítésére vonatkozólag is adták ki fontos intézkedéseket. Kiindulva abból a gondolatból, hogy a talajjavítás érdekében végzett vízrendezési munkálatok csak akkor eredményesek, ha utánuk a szükséges mezőgazdasági előkészítő munkákat is azonnal végrehajtják, elrendelték, hogy talajjavítási munkák megtervezésébe az illetékes és a helyi mezőgazda- sági viszonyokat jólismerő körzeti gazda vezetőt (Kreisbauernführer, rendszerint okleveles gazda), mindég be kell vonni és szaktanácsát ki kell kérni. A kész tervekhez a körzeti gazdavezetőnek gazdaságossági számításokat kell csatolnia. így a talajjavítások gazdaságosságának kérdése tisztázott, ennek megfelelően történhetik az építési költségek elosztása és könnyen eldönthető az államsegély esetleges indokoltsága is. Meg kell még említenem, hogy a talaj javítási munkák népszerűsítése érdekében hatásos, nagy propagandatevékenységet fejtenek ki. Minden évben (rendszerint a mezőgazdasági kiállítással kapcsolatban) más-más városban látható a vízgazdálkodási és talajjavítási kiállítás. A kiállításon mutatják be a vízgazdálkodás és mezőgazdasági kultúra (Landeskultur) közötti szoros összefüggést. Láthatók a lecsapolás, az alagcsövezés és a különböző öntözési módok eredményei, a községek és városok vízellátása, a szennyvizek öntözésre való felhasználása, az árvédelmi töltések szerepe, a belvízmentesítés és mélyfekvésű mocsaras területeknek szivattyútelep útján való vízmentesítése. Máshol megint az eddig kopár területek mezőgazdasági művelésbe vételét és a vízmosások megkötését mutatták be. A kiállítás látogatói így közvetlenül meggyőződhetnek a vízgazdálkodás nagy jelentőségéről. A kiállításokon ezenkívül még hangsúlyozzák, hogy a vizimunká-
