Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
III. rész. A kultúrmérnöki szolgálat külföldön. - A németországi kultúrmérnöki szolgálói. Irta: Posewitz A. Guidó dr.
A NÉMETORSZÁGI KULTÚRMÉRNÖKI SZOLGÁLAT 259 latok a munkanélküliség gyors leküzdése szempontjából is igen hatásosak, mert rendszerint kevés tanult munkást igényelnek és a költségek kétharmadát munkabérekre fizetik ki. * * * Lássuk ezután, hogy az említett intézkedéseken és a propagandán kívül az első négy év alatt (1933—36) milyen és milyen arányú kultúrmérnöki munkákat hajtottak végre a harmadik birodalomban. Az 1933—36. évek kultúrmérnöki munkáinak áttekintését a hegyipatakok szabályozásánál kezdjük. Négy év alatt, — főként Bajorországban, —- összesen 156 km hosszban szabályoztak hegyipatakokat, összesen 4,681.000 márka költséggel és ezáltal mentesítették a patakok völgyében elterülő réteket a további pusztulástól. Egy kilométer hegyipatak szabályozására kereken 30.000 márka esett. A tárolómedencék létesítése már az egyes vízfolyások vízgyűjtőterületére vonatkozó általános vízgazdasági tervek elkészülte előtt megindult. Az első négy év alatt 6 völgyzárógát készült el összesen 182-2 millió m3 víz tárolására, 73,775.427 márka költséggel. A tárolt víz 1 m3-ére átlag 0-40 márka építési költség jutott. A tárolómedencék rendeltetése különböző. Egyesek az ívóvízellátást szolgálják, mások az árvizek visszatartására hivatottak, ismét másoknak az a rendeltetése, hogy tárolt készletükből kisvíz idején a hajózáshoz szükséges vízmennyiség hiányzó részét pótolják. A völgyzárógátak száma 1936 óta is rohamosan növekszik. A mezőgazdaság érdekeit szolgáló lecsapolási, alagcsövezési és folyószabályozási munkáknál, amelyeknél szakmunkásra alig van szükség, nagy szerepet játszott a nemzeti munkaszolgálat. Négy év alatt 466.364 ha-nyi területen végeztek belvízrendezést 100,846.602 márka költséggel (hektáronként átlag 215 márka). A kötött, rossz levegő-gazdálkodású talajok megjavítási módja az alagcsövezés, amely Németországban nagy költsége ellenére is kifizetődik. Elterjedését állami kölcsönnel és a nemzeti munkaszolgálat munkába- vetésével segítették elő. Négy év alatt 178.144 lia-t alagcsöveztek 85,780.452 márka költséggel. (Hektáronkint átlag 482 márka.) A folyómedrek rendezése és az ármentesítés szintén jelentékeny arányszámmal szerepel az elvégzett munkák között. Az 1933—36. években jókarbahelyezett vízfolyások együttes hossza 11.604 km és ezzel kapcsolatban összesen kereken 600.000 ha-t ármentesítettek. A költségek összege 211,354.680 márka volt, amiből 1 ha ármentesített területre 353 márka esik. Ha a költségeket a szabályozott medrek hosszával állítjuk arányba, kilométerenkint 18.200 márkát kapunk. A mezőgazdaság érdekében történő vízrendezést közvetlenül nyomon kell követniük a mezőgazdasági előkészítő munkáknak. Ide tartozik 17*
