Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
Bevezetés. A kultúrmérnöki intézmény nemzetgazdasági jelentősége. Irta: Trümmer Árpád,
22 TRÜMMER ÁRPÁD Ha adataink hiányosak is, mégis foglalkoznunk kell ezekkel a részletekkel, mert egymagábanvéve az, hogy a kultúrmérnöki szolgálat hat évtized alatt csaknem 1,900.000 kát. holdat javított meg és ezek a munkák kereken 86 millió pengő tőkebefektetéssel jártak, nem ad képet arról a hatalmas eredményről, amelyet a munkák végrehajtása a magyar mező- gazdaságnak jelentett és amelyről a fentemlített két példa némi tájékoztatást adott. Bár, mint említettük, a mederrendezésnél, lecsapolásnál nehéz az eredményeket a jövedelmezőség szempontjából értékelni, bizonyos közelítő számítás ezeknél is lehetséges. Ha ugyanis ennek a két munka- csoportnak a terjedelmét kereken 1,800.000 kát. holdra tesszük (mert a többi alagcsövezés, öntözés és vízmosáskötés), és a munkák révén bekövetkezett évi termésemelkedést holdankint átlagban 1 q terményre becsüljük, amivel, — úgy vélem, — inkább az alsó határon belül maradunk, akkor is legalább 1-8 millió q az az évi termésnövekedés, amit a kultúrmérnöki talajjavító munkák jelentenek a magyar mezőgazdaságnak. Egy métermázsa terméstöbbletet a mai terményárak mellett bátran értékelhetünk 15 pengőre, hiszen a búza q-ja 21 P, és a szénáé 8 P körül van. Ezzel a szerény föltételezéssel is legalább évi 27 millió pengő a talajjavító munkákból eredő haszon. Ezt 5 százalékkal tőkésítve 549 milliós tőkeértéket kapunk, ami jóval felülmúlja a munkákra fordított 86 millió pengőnek és az időközi kamatveszteségnek értékét. A beruházás tehát hasznos volt, eltekintve attól a szintén nem lekicsinglendö előnytől, hogy a magyar föld a munkák révén évröl-évre 2 millió métermázsa terméstöbbletet nyújt a lakosságnak. Mindezzel szemben aránylag csekély az az összeg, amit az elmúlt hat évtized alatt a kultúrmérnöki szolgálat fenntartására az állam áldozott. Régebbi összeállítás szerint1 az állam az 1879 és 1918 között lefolyt negyven év alatt a hivatalokra és a talajjavító munkákra együttesen 24,309.772 aranykoronát adott ki. Ebben az összegben azonban az egyes munkákra az állam részéről adott pénzbeli támogatás is benne van. Ez a támogatás az 1900-as évek elejétől kezdve lett számottevőbb és évi 5—800.000 koronára, összesen tehát 10—12 millióra becsülhető. A fentemlített 24 millióból tehát csak az ennek az összegnek a levonása után fennmaradó rész marad a kultúrmérnöki szolgálat fenntartására. Ennek arányában a hat évtizedes szolgálat költségei nem becsülhetők 20—22 millió pengőnél nagyobb összegre, amivel szemben áll a végzett munkák 5—600 milliós tőkeértéke. 1 Rozsnyay Károly: A m. kir. kultúrmérnöki hivatalok 40 éves működésének eredményei az 1879—1918. években. Vízügyi Közlemények, 1928. évf., 1. sz.
