Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)

II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Öntözések. Irta: Szilágyi Gyula

ÖNTÖZÉSEK 183 zés. Tőle vesszük a Csonka-Magyarország területén a huszas évek folya­mán létesült öntözések alábbi statisztikáját.1 II. Az 1920>as években létesült öntözések. Sorszám | A z illetékes m. kir. kultúrmérnöki hivatal Az öntözé­sek száma Rét és s zántó Perme­tező Kert, bolgár R izs Altalaj­nedve­sítő Összesen kát. holdban öntözés területe kát. holdakban í. Szombathely ......... 7 35 1 40 24 2 __ 201 2. G yőr ........................ 1 3 46 3.187 139 — — 3.372 3. Székesfehérvár .... 25 58 1.094 776-5 — — 1.928-5 4. Pécs........................... 19 ■— 120 96 — 2.700 2.916 5. Budapest ............... 2 5 100 398 284 — — 782 6. Hódmezővásárhely 14 47 900 48 161 — 1.156 7. Debrecen ............... 20 — 80 190 69 — 3 39 8. Miskolc.................... 15 2 0 450 150-5 — — 620-5 Összesen . . 138 306 6.369 1.708-0 — — 11.315-0 Trümmer a táblázat adataihoz megjegyzi, hogy «a számbeli ered­mény eléri az 1889—1898. évek eredményét, amely 11.317 holdnyi volt. Az eredmény eléréséhez a permetező öntözések járultak hozzá, mert ilyet 6369 kát. holdon rendeztek be». A huszas évek folyamán a fenti számadatok szerint az öntözések fellendüléséről kellene beszélnünk. Valóban, az öntözések száma kultúr­mérnöki hivatalaink nagy teljesítményét mutatja, sajnos azonban, ezeknek az öntözéseknek igen tekintélyes része csak rövid életű üzleti vállalkozásnak bizonyult. A huszas évek második felében bekövetke­zett mezőgazdasági válságnak és a terményárak leromlásának nehéz idejét legtöbbjük nem élte túl. A rohamosan létesült kertészeti és per­metező öntözések közül igen sok néhány évi üzem után megszűnt. Feltűnő még a rétöntözések háttérbeszorulása is annyira, hogy nemcsak újak nem keletkeztek, hanem még a régebbiek közül is töb­bel felhagytak. Ezzel öntözéseink jellege lényeges változáson ment át, mert a háború előtti rétöntözések mellett előtérbe lépett a permetező szántóföldi és a kerti öntözés, s különösen az utóbbival kezdetét vette az önálló kisgazda-öntözések szórványos elterjedése (99—100. kép). A huszas években az öntözés iránti érdeklődés ismét felvetette az Alföld nagyarányú öntözésének a gondolatát. A megmaradt csonka­ország számára az Alföld mezőgazdasági termelésének mennyisége és biztonsága sokkal súlyosabban esett latba, mint Nagy-Magyarország 1 I. h. 40. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom