Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)

II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Lecsapolás és belvízrendezés. Irta: Taxner Béla

LECSAPOLÁS ÉS BELVÍZRENDEZÉS 159 Egy, a kultúrmérnöki hivatalok felállítása évében készült terv műszaki leírása kiemeli,1 hogy az Ung és Labore folyók között fekvő Blatta és Szenna medencék mocsárterülete nem annyira azért változott mocsárrá, mert nem volt lefolyása, hanem mert a rajtuk átfolyó víz­folyások medrét a vízinövényzet benőtte és az ezzel is gyorsított feliszapoló- dásuk következtében vízlevezető képességük megszűnt. A mocsarak keletkezésének legjobb ellenszere tehát a medrek állandó jókarban tartása. Ennek a folytonos gondoskodásnak legjobban a vízitársulatok szabályos és ellenőrizhető működése felel meg. Éppen ezért a vízjogi törvény igen nagy súlyt vet a vízitársulatok működésére és a kultúrmérnöki hivatalok is ezért igyekeztek vízrendező, lecsapoló társulatokat alakítani.1 2 1886-ban 19 társulatot vettek át a kultúrmérnöki hivatalok a közmunka- és közlekedésügyi minisztertől és rövidesen még 38-at ala­kítottak meg. 1889-ig összesen 57-re emelkedett a társulatok száma, úgyhogy a megszűnés és beolvadás, valamint a trianoni megcsonkítás­sal járó apadás után is sikerült a számukat 64-re emelni. A medrek fenntartásának módja természetesen nem egyforma. Ahol nagyon sok a hordalék, az iszap, ott nem lehet kotrással vagy az iszap kiásásával eredményeket elérni, mert hiszen akkor minden nagyobb eső után iszapolni kellene. Az ilyen helyen az iszap mozgását kell megakadályozni. Ennek leg­egyszerűbb módja az amerikai sáncolás. Erről később fogok bővebben megemlékezni. Ha a víz már kimosta a talajt, esetleg szakadékok keletkeztek, tovább­fejlődésüket kell megszüntetni. Erről a kérdésről a vízmosások megkötésénél emlékezünk meg. Laza dombok között igen nehéz az iszap mozgásának megakadá­lyozása, mert ott minden barázda, minden dűlőút bőven szállítja az anyagot a völgy felé és még nincs semmiféle törvényes mód a meg­akadályozására vagy csökkentésére. Ilyenformán csak azt tehetjük, 1 Frankendorfer Lipót: A Blatta és szennai mocsár lecsapolása. (A talaj- javítások terén 1880. évben tett intézkedésekről jelentése a kultűrmérnökségnek báró Kemény Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter­hez. Bp. 1881. — 23. oldal. 2 A vízitársulatok megalakítása, — tapasztalásból tudjuk, — nem mindig egyszerű feladat. A nedves évjáratban nagy lendülettel sürgetett terveket az érdekeltek a száraz időjárás beálltával félre szokták tenni és a társulattá alakulást elhalasztják. Ha pedig már megalakultak volna, akkor a száraz idő bekövetkezté­vel vonakodnak attól, hogy a fenntartási költségeket a társulati közgyűlésen megszavazzák. (Ugyanezt jelentette 1889-ben az Országos Kultúrmérnöki Hivatal vezetője is, de hozzáteszi, hogy viszont az adóvisszatérítések folyósítása meg­nyugtató, és biztató hatású.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom