Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Vízmosáskötő munkálatok. Irta: Tavy Lajos
142 TAVY LAJOS surrantókkal vannak megkötve, melyeknek végében egy-egy energiatörő vízláda van elhelyezve. A badacsonyi Péntek-árok fejénél nagyobb legyezőalakú kövezett terelőtölcsér épült, szélén terelőfallal, melyben az összegyűlő víz levezetésére nyílások vannak elhelyezve (83. kép). Nagyobbarányú vízmosáskötés imunkálatok folytak még a Dunántúlon a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal működési területén Fejér megyében Dunapentele, Ercsi és Sárkeszi községek belsőségében és Mór- Csókakőn, Tolna megyében pedig Szakos, Ozora, Miszla és Gyönk községekben. A győri kultúrmérnöki hivatal a komárommegyei Neszmély a községben kezdett vízmosáskötő munkálatokat. Számos további vízmosás megkötésére készített terv megvalósítására eddig még nem kerülhetett sor. Különleges megoldásánál fogva említésreméltó még a pécsi kultúrmérnöki hivatal Somogyudvarhely község belsőségében végzett vízmosáskötési munkálata. Itt a vízmosás szakadékát először betöltötték, majd a feltöltés megülepedése után a lefolyó víz kártétel nélküli elvezetésére téglával burkolt csatornát készítettek.1 A Gyönk község belsőségében vezető vízmosás folyamatban lévő szabályozásánál a fenéken 1-4 m átmérőjű betoncsőáteresztőt fektettek és fölötte a vízmosást betemetik. * * * A Felvidéken nagyjában három vidék tűnik ki vízmosásaival. 1. A hevesmegyei csoport a Tarna-folyó felső szakaszának vízgyűjtőjén Síroktól Ceder-Zabarig és Szentdomonkosig, 2. a közös vízválasztó északi oldalán levő borsod-gömöri csoport a Hangony- és Hossó-völgyekben, végül 3. az Eperjes-tokaji hegylánc abaúj- és zemplénmegyei vízmosásai. A megkötések munkálatait a miskolci kultúrmérnöki hivatal végezte. Az elsőként említett két csoport vízmosásai főleg a rendkívül nagy hordalékvándorlás miatt voltak megkötendők, hogy a befogadó vízfolyások medrét idő előtt fel ne töltsék és az ezek mentén fekvő el- mocsarasodott árterek lecsapolása lehetővé váljék. A munkálatokat tehát nem is annyira a szakadékok további mélyülésének megszüntetése végett, hanem inkább a hordalékvándorlás meggátlása érdekében végezték. Itt az erdészeti és kultúrmérnöki szolgálat karöltve és egymást kiegészítve működött a hordalékfogó gátak építése terén is. A munkálatok 1930-ban kezdődtek és a gátak fokozatos építése napjainkig is tart. 1 Taxner Béla: Vízmosásrendezés betöltés útján. Vízügyi Közlemények, 1934/1. szám.
