Tőry Kálmán: Az Al-Duna szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 5. Budapest, 1972.

2. A szabályozós előtti Al-Duna földrajzi leírása

A Vaskapu három részből áll. A legfelső szakaszán a sziklapad még nem állt ki a vízből és nem okozott hajózási akadályt, de már felduzzasztottá a vizet. A következő rész a Prigrada csaknem 3 km hosszú mészkővonulata (954—942 fkm) a medret egész szélességében sziklákkal pásztázza és szirtjei már közepes vízállásoknál is kiálltak a vízből (5. ábra). A legnagyobb mértékben nehezítették mind a hajózást, mind a víz szabad lefolyását. Vele szemben a jobb part felől a Trestenica és a Korovec patak hordalékkúpja 1000 m-ről 600 m-re szorítja össze a medret. A Prigrada rövid, mintegy 2,5 km-es szakaszán — kisvizek idején — a vízszin esése 760 cm volt. Utána következik azaz örvénylő szakasz, amelyben a Prigradán átbukó víz nagy forgókkal folytatta útját és ezzel nehezítette a hajózást. Ezután a víz már nyugodtabban folyt tovább. A Prigrada szabályozhatatlan természetes ,,vízlépcsőjét" oldalról kerülte meg az Al-Duna-szabályozás egyik legnagyobb létesítménye, a Vaskapu-csatorna, hosszabb távon elosztva a sziklapadon átbukó víz esését. Lejjebb pár szikla, a Kis-Vaskapu (943 fkm), kisvizek idején még kiállt ugyan a vízből, de a rajta keresztül kirobbantott 60 m széles hajóút már lehetővé tette a zavartalan hajózást.* A Kis-Vaskapu alatt már nem nehezítik többé sziklás akadályok a hajózást. Itt kezdődik az Alsó-Duna: a hegyek fokozatosan visszahúzódnak, és Sip után a Duna sík vidéken folytatja útját. Mindkét oldalon országutak kötik össze a Duna-parti hegységeket (a bal oldalon a Széchenyi út folytatásában.) így érkezünk meg a jobb oldalon Kladova jugoszláv városhoz (934 fkm), a bal oldalon pedig csaknem vele szemben Turnu-Severin nagyobb román városhoz (931 fkm). Az utóbbi már a rómaiak korában nagy szarepet játszott, akik itt, a jobb oldalon pedig a mai Kostol helyén építettek erődöt a dákok elleni harcok idején. Sőt Traján császár a két Castrum között még hidat is veretett az átkelés megkönnyítése végett, A város dunai szélén Severin római császár (208—235) építtetett őrtornyot. Róla nevezték el a várost Turnu Severinnek, Severin magyarosan „Szörény" tornyának. Innen kapta nevét az egykori Szörény vármegye is, melynek székhelye ez a városka volt, bánja pedig — egy időben — Hunyadi János. A várost az 1791. évi szisztovói béke ítélte Romániának. * Közvetlenül a Kis-Vaskapu alatt Sip és Gura Vaii szelvényében (a 943 fkm-nél) épült a „Vaskapu Vízlépcső".